Ukrajna legnyugatibb régiója, Kárpátalja
majdnem ezer évig Magyarország területét képezte, majd a trianoni
békeszerződés után Csehszlovákiához, 1945-től 1991-ig a Szovjetunióhoz
tartozott. Most a független Ukrajna önálló közigazgatási egysége
"Kárpáton Túli Terület" néven. Területe 12 800 km², nagyrésze hegyvidék,
egyötöde alföld (beregi és ugocsai Tiszahát). Fő látnivalói elsősorban
várak, várromok és templomok (legjelentősebbek például a munkácsi és az
ungvári vár). Emellett azonban természeti kincsekben is rendkívül
gazdag.
Kárpátalja növény- és állatvilága
Kárpátalján közel 200 magasnövényi faj
található, de közel egyötödét (44-et) sajnos a kipusztulás fenyeget. Az
erdei fajok legelterjedtebbjei közé tartozik a bükk, a tölgy és a fenyő,
de található még nyírfa, vörösfenyő, égerfa, gyertyánfa, tiszafa,
gyantás fenyő, kőrisfa és juhar. Területén 300 egzotikus növényfaj
lelhető fel, például a frézia-bokrok, a japán birs halványrózsaszin
virágai, a nedzvencki és floridai almafa vérvörös, a kínai almafa fehér
virágai, a birs és japán szakura rózsaszin bimbói, a gesztenyefák
vöröses hajtásai és a magnólia, amely Kínában őshonos. Ezeknek a
növényfajoknak a betelepítése a Perényi, a Schönborn, a Dohai és a
Drugeth családnak köszönhető, ők hozatták be a világ különböző
pontjairól.
Magnólia
A régió állatvilága is rendkívül
sokrétű. Nyolcvan emlősfaj, tíz csúszómászó, hatvan kétlaki és hatvan
halfaj, kétszáz madárfaj, valamint száz puhatestű állatfaj található a
területen. Legelterjedtebb állatok a vakond, róka, farkas, barnamedve,
borz, nyest, menyét, hermelin, görény, nyérc, vidramenyét, vidra,
vadmacska, hiúz, vadnyúl, mókus, vaddisznó, őz, szarvas. Madarak közül a
legjelentősebbek a siketfajd, a nyírfajd, a császármadár, a fácán, a
harkály, a kakukk, a búbos banka, a sarlófecske, a jégmadár, a vízirigó,
a fogoly, a fürj, a törpesirály, a baglyok több faja.
Jégmadár
A Nárciszok völgye
Kárpátalja talán leggyönyörűbb
látványossága a Huszthoz közeli Nárciszok völgye. Ezen a
természetvédelmi, 250 hektáros területen a növények valószínűleg még a
jégkorszak idején jelentek meg, mikor egy jelentős sárréteg öntötte el a
völgyet a hegyekben lévő élővilággal együtt. A keskenylevelű nárcisz
egész Európában csak ezen a helyen virágzik összefüggően, természetes
környezetben, május elején. A viszonylag nagy területű völgyben
egyébként 450 növényfajt tartanak számon. Szerkezetét tekintve a
természetvédelmi terület élővilága meglehetősen tarka, hiszen 52
növénycsaládot tartalmaz. Faji összetétel szerint az aszatfélék, a
gabonafélék, rózsafélék, pillangósvirágúak, boglárkafélék, fűzfafélék és
az orchideafélék a leggazdagabbak. Geológiai szempontból a terület
döntő többségét eurázsiai és európai növénytípusok képezik.
Nárciszok völgye
A Vereckei-hágó
A Vereckei-hágó a magyar történelem
részét képezi, a feltételezések szerint itt keltek át a honfoglaló
magyarok. Tengerszint feletti magassága 841 méter, az
Északkeleti-Kárpátokban, a Latorca és az Opor folyó völgye között
található. A hegyvidék állatvilága igencsak gazdag: található itt
dámszarvas, jávorszarvas, mókus, alpesi barnafogú egér, barnamedve,
vaddisznó, farkas, róka, hiúz, vadmacska, vakond, háromujjú harkály,
erdei szalonka, fenyőszajkó, fehércsőrű rigó, törpebagoly, siketfajd,
kövi seregély. A szubalpesi övezetben található havasi egér, vipera,
szajkó, héja is.
1980-ban új út épült Munkács és Lviv
között, amely elkerüli a hágót, ezért ma már alig van forgalom, inkább
turistalátványosságként szolgál. Alsóvereckén lehet feljutni, de az út
elég rossz állapotban van. A magyar honfoglalás millecentrumát a hágótól
távolabb, egy teljes panorámát adó helyen állították fel. A Matl Péter
által készült honfoglalási emlékmű 1996-ban épült meg, de 2008-ban
újjáépítették, mert jelentősen lerombolták az ukrán ultranacionalisták.
Az emlékmű hét tömbből áll, ami a Kelet és Nyugat közötti kaput
jelképezi. Nyílásában egy oltár őrzi a vérszerződés emlékét.
A Szinevéri-tó
A Szinevéri-tó mintegy 7 hektáros
vízfelületével az Északkeleti-Kárpátok legnagyobb tava. Közel 1000 méter
magasan, a Tóhegy lábánál helyezkedik el. Tízezer évvel ezelőtt alakult
ki egy folyómedret elzáró földcsuszamlás révén. Három forrás táplálja
vizével, átlagos mélysége 8-10 méter. Vizében honos a szivárványos, a
folyami és a tavi pisztráng. A tavat fenyőerdő szegélyezi. 1989-ben
természetvédelmi területnek nyilvánították, a nemzeti park területén él a
ritkaságnak számító görbe törzsű hegyi tölgy is.
A Szinevéri-tavat 2008-ban Ukrajna hét természeti csodájának egyikének választották.
Írta: Krajner Fanni
Karinthy Frigyes Gimnázium, Budapest, XVIII. kerület
A Szinevéri-tó
Kommentáld!