"Kárpáti Gábor nyugdíjazásáig, 2005-ig 30 éven át dolgozott a Janus
Pannonius Múzeumban és folyamatosan feltárásokat végzett Pécs területén"
- olvasható a múzeumnak az MTI-hez eljuttatott szerdai közleményében.
Hozzátették: a régész nevéhez olyan jelentős munkák fűződnek, mint a
pécsi középkori dominikánus és a jakabhegyi pálos kolostor, Memi pasa
fürdője, és egyebek mellett több ókeresztény sírkamra, valamint
Pécsváradon a vár feltárása is.
A múzeum kitért rá: Kárpáti Gábor találta meg Janus Pannonius
feltételezett sírját 1991-ben, a pécsi székesegyház altemplomában,
továbbá ő lelte meg a pécsi világörökségi helyszín szimbólumává váló
bronz krisztogramot 2001-ben. Törekedett arra, hogy tapasztalatait minél
szélesebb körben megossza, éveken át tartott órákat a PTE műszaki karán
és a régészeti tanszéken, jelen volt a Tájak Korok Múzeumok Egyesület
pécsi klubjának megalakulásakor is - írták.
A múzeum megjegyezte: Kárpáti Gábor szakmai tapasztalataival,
emberségével sok kollégáját indította el a régészet útján, széles körű
ismeretei, nyelvtudása révén pedig ma is szívesen kalauzolja az
érdeklődőket "a francia gótikus katedrálisoktól a középkori Itálián át a
prágai sörcsapokig".
A múzeum történeti osztályán pénteken tizenöt tudományos előadás
hangzik el, az előadók között olyan jeles személyiségek vannak, mint
Visy Zsolt régészprofesszor és mások mellett Bachmann Zoltán
Kossuth-díjas építész.
Kommentáld!