Legalább tízezer ember vesztette életét a Fülöp-szigetekre lecsapó Haiyan tájfun pusztítása nyomán – közölte ma egy helyi rendőrparancsnok. Az áldozatok száma meredeken emelkedik – szombaton még ezer ember haláláról szóltak a beszámolók.

 A hatalmas szélvihar nyomán felkorbácsolt hullámok a tengerparton egész településeket sodortak el. A vihar által legjobban megtépázott Leyte tartományban az épületek 70-80 százaléka romba dőlt – idézte a Reuters Elmer Soria főfelügyelőt.

A szupertájfun sebessége elérte az óránkénti 313 kilométert, de a széllökések helyenként a 375 kilométer/órás sebességet is meghaladták. Az áldozatok számáról eddig csak becslések jelentek meg, végleges adatokkal csak azután szolgálnak, ha elérik valamennyi érintett tengerparti települést. A halottak döntő többsége megfulladt a cunamihoz hasonló tengerárban, másokat az összeomló épületek temettek maguk alá. Az AP amerikai hírügynökség helyszíni jelentése szerint rengeteg halott van, aki faágak között vagy épületeken akadt fenn.

A mentésben részt vevők szeretteik után kutató és élelmiszert kereső emberekről számolnak be. Leyte tartomány fővárosában, Taclobanban különösen nagy pusztítást végzett a vihar. A tengerparti öbölben fekvő 220 ezres településen kidöntött fák, lerombolt házak jelzik a vihar tombolását. A helyszínről sugárzott adásokban épen maradt házak tetején az életükért reszkető gyerekeket mutatnak.  A városi repülőteret elárasztották a heves szél által felkorbácsolt, két emelet magas hullámok. A Haiyan itt minden házat megrongált vagy teljesen lerombolt. A városban most nincs áram, tiszta víz, az élelem pedig csak nagyon kevés. A repülőtéren rengetegen várják, hogy legyen gép, amellyel elutazhatnak.

Az ausztrál állampolgárságú, de fülöp-szigeteki születésű Mila Ward arról számolt be, hogy az utcákon emberek százainak a holttestét látta. Némelyek műanyag zsákokban, mások anélkül – köztük sok gyerek és nő volt.

Egyes településeken az é

pületek 80 százalékát rombolta le a tájfun

Reuters - Erik De Castro

A döntően római katolikus vallású országban az emberek segíteni próbálnak a bajba jutottakon. A feladat óriási. A tájfun pusztítása nyomán 330 ezer ember hagyta el a lakóhelyét és további 4,3 millió embert érintett valamilyen formában a pusztító természeti jelenség. Az ENSZ menekültügyi szervezetével együttműködő helyi segélyszervezetek a bajba jutottak megsegítésére élelmiszert, vizet és sátrakat próbálnak eljuttatni a térségbe. Áldozatul esett a Haiyannak a szomszéd Samar szigete is, ahol a tartományi kataszrófaelhárítás vezetője, Leo Dacaynos 300 halottról és kétezer eltűntről számolt be.

A manilai kormány szombaton 15 ezer katonát vezényelt a tájfun által leginkább sújtott régiókba helikoptereken, teherautókon és gyalog is. A károk ellenére szombaton sikerült leszállnia a repülőtéren két C-130-as katonai szállítógépnek, amely a mentéshez szükséges felszereléseket és távközlési berendezéseket vitt Taclobanba. Mar Roxas belügyminiszter szerint a mentés eddig példa nélküli erőfeszítéseket követel a hatóságoktól, több olyan hely is van, ahová szinte lehetetlen eljutni. Az amerikai védelmi minisztérium is felajánlotta, hogy segít:  Chuck Hagel miniszter közleményben jelezte, hogy az Egyesült Államok  helikoptereket, repülőgépeket és hajókat bocsát rendelkezésre az  eltűntek felkutatására és a mentési munkálatokra.

A mentésből Magyarország is kiveszi a részét, a Fülöp-szigetekre utazik ugyanis a Baptista Szeretetszolgálat csapata. A háromtagú csapat a Fülöp-szigeteki baptisták segélykérésére vasárnap délután indul Budapestről Manilába - közölte a Baptista Szeretetszolgálat az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a csapat a Fülöp-szigetekre érve ötezer dolláros gyorssegélyt oszt ki, és felméri a további teendőket, így például azt, hogy szükség van-e a riadóztatott és készenlétben lévő Rescue 24 nemzetközi mentőcsapat bevetésére. A Fülöp-szigeteki károsultak megsegítésére a 13555555-55555555-55555555-ös számlaszámra „Tájfun” megjelöléssel várják az adományokat. 

Hétfőn egy nyolctagú orvoscsoporttal, valamint 15 ezer dollár értékű egészségügyi felszereléssel és adománnyal útnak indul a Magyar Református Szeretetszolgálat is, amely Tacloban városában fog segítséget nyújtani. A csoport teljesen önellátó, kórházi sátorral is rendelkezik, így a gyógyítást egyből az érkezés után megkezdik - írták a közleményben, hozzátéve, hogy a református egyház adományaként orvosi felszerelést, kötszert, gyógyszert, infúziót és fájdalomcsillapítót is visznek magukkal a Fülöp-szigetekre. A misszió másodlagos célja, hogy felmérjék a helyreállítás során adódó igényeket és lehetőségeket. Közölték egyúttal azt is, hogy a szeretetszolgálat adománygyűjtést indított a katasztrófával sújtott terület megsegítésére, mely a 13600-as telefonszám 66-os kódjának hívásával támogatható vagy a 10702019-85008898-51100005 számlaszámon keresztül, továbbá a szeretetszolgálat jobbadni.hu oldalán online adományozásra is lehetőség van.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósága még szombaton közölte, hogy a magyar kormány felajánlotta segítségét a fülöp-szigeteki kormánynak, így jelenleg a katasztrófa sújtotta ország válaszára várva, teljes készenlétben áll az ENSZ-minősítést nyert Hunor mentőszervezet bevetésre tervezett szervezeti egysége, amely a romok alatt maradtak felkutatására specializálódott.

Közben a vihar Vietnamot is elérte. Az ottani hatóságok szerint az országban hat ember meghalt, több tucatnyi eltűnt. Bár a tájfun kissé lecsendesedve, már „csak” 220 kilométer per órás széllel érkezett, a helyi katasztrófaelhárítás szerint így is a legnagyobb lesz az ország történetében. 883 ezer embert menekítettek ki előle biztonságosabb tartományokba.

Amit tudni érdemes Mi a különbség a hurrikán, a ciklon és a tájfun között?

Végigsöpört a Fülöp-szigetek középső részén, elsősorban Leyte szigetén és környékén a Haiyan tájfun, amely az eddigi hírek szerint több mint tízezer áldozatot szedett. Összeállításunk a tájfunokkal, hurrikánokkal és ciklonokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról.

_{2013.11.10 16:45MTI}

Hurrikán, ciklon vagy tájfun?

Hivatalosan mindegyik szélvihar trópusi ciklonnak tekinthető, és mindegyik ugyanarra a jelenségre utal. A megkülönböztető nevek azt jelölik, hogy a vihar a világ melyik táján pusztít. Az Atlanti-óceánon, a Karib-tengeren, valamint a Csendes-óceán középső és északkeleti részén hurrikánok, a Csendes-óceán északnyugati részén tájfunok, míg a Bengáli-öbölben és az Arab-tengeren ciklonok vonulnak végig. Délnyugat-Indiában trópusi ciklonként, míg a Csendes-óceán délnyugati részén és az Indiai-óceán délkeleti felében súlyos trópusi viharként tartják számon a hasonló forgószeleket.

Milyen erősségűek a szélviharok?

A fenti térségekben felbukkanó viharokat 63 kilométeres óránkénti sebességű széllökésektől kezdődően nevezik trópusi viharnak. A hurrikán, tájfun, trópusi ciklon vagy ciklon elnevezést 119 kilométeres erősségtől használják. A szél sebességétől függően a meteorológusok öt kategóriát különböztetnek meg. 249 kilométeres óránkénti sebességű szélerősségtől kezdődnek a legsúlyosabb, ötös erősségű viharok.

Hogyan mozognak a forgószelek?

Az Egyenlítőtől északra az óramutató járásával megegyező, míg attól délre ellentétes irányban forognak tengelyük körül az egyes viharok.

Mikor jellemzőek a trópusi viharok?

Az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceán középső részén június elsejétől november 30-ig tart a hurrikános időszak, a Csendes-óceán keleti területein május 15-től november végéig, miközben északnyugati részén szinte egész évben pusztítanak a forgószelek, leggyakrabban mindenesetre május és november között. A Csendes-óceán déli térségében és Ausztrália környékén ehhez képest többnyire a novembertől áprilisig tartó időszakban aktívak a ciklonok. A Bengáli-öbölben pedig két szezonban, egyrészt áprilistól júniusig, másrészt szeptembertől novemberig csapnak le a heves esőzésekkel és erős széllel járó viharok.

_{Miután a Haiyan tájfun végigsöpört a Fülöp-szigeteken}

Hol a leggyakoribbak?

Legtöbbször a Csendes-óceán északnyugati vidékén söpörnek végig, azon a területen, amelyen a Haiyan tájfun vonult át. Átlagosan évente 27 pusztító vihar tombol a térségben, ebben az évben azonban a Haiyan már a huszonnyolcadik, nevet is viselő forgószél, és már kialakult a huszonkilencedik is. Ehhez képest az Atlanti-óceánon átlagosan 11 hurrikán jelenik meg évente, és habár idén ez a szám már elérte a tizenkettőt, egyik vihar sem okozott jelentős károkat.

Ki dönt a nevükről?

A viharok elnevezéséről a Meteorológiai Világszervezet (WMO) vezet nyilvántartást; az egyes ciklonok, tájfunok és hurrikánok megjelölésére általában az adott régióban gyakori neveket használják. Ha egy trópusi vihar túl sok halálos áldozatot és jelentős károkat okozott, akkor a nevét leveszik a listáról, és más vihar már nem kaphatja meg. Ez történt például a 2005-ben az egyesült államokbeli New Orleans-ban és környékén pusztító Katrina hurrikán nevével is. A Fülöp-szigetek a nemzetközileg használatos nevek mellett saját megjelöléseket is használ, így a Haiyan tájfunt Manilában és környékén Yolandának is hívják.