Tudományos Gyüjtemény címlap 1821, ötödik év, IV. kötet
Katona József arcképe emlékbélyegen (1961)
Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. – Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Élete
Édesapja Katona József takácsmester, édesanyja Borbák Ilona. Elemi tanulmányait 1798-1802 között a kecskeméti római katolikus iskolában végezte. A gimnáziumi éveket a pesti, kecskeméti és szegedi piaristáknál töltötte.
Az utolsó filozófiai évet (1809–1810) és a jogot Pesten végezte (1813). 1816-ban letette az ügyvédi vizsgát és először mint Halász Bálint ügyvéd segédje, később önálló ügyvédként működött Pesten 1820-ig.
1811-től bekapcsolódott a Második Pesti Magyar Játékszíni Társaság
munkájába. Műkedvelő színészként darabokat fordított, dramatizált
Békési József álnéven. 1812-ben „delectans actor”ként a pesti
együtteshez szerződött. A színház iránti szenvedélyét fokozta Déryné Széppataki Róza iránti elfojtott szerelme. A fordítások és lovagregények dramatizálása után megírta A Luca széke című karácsonyi játékát, majd pedig rátért az önálló történelmi drámákra, melyek közül figyelemre méltóak a Žiśka (1813) és a Jeruzsálem pusztulása (1814).
A drámaírói pályának már épp készült hátat fordítani (e szándékát a
Zsiska c., 1813-ban megjelent szomorújátéka előszavában taglalta), mikor
1814-ben az Erdélyi Múzeum c. folyóirat pályázatot hirdetett a kolozsvári Nemzeti Színház megnyitásakor előadandó történeti drámára. A pályázatra beküldte fő művét, a Bánk bánt
(melynek első változatát 1815-ben írta, a darab ősbemutatójára 1833-ban
került sor Kassán). A pályázat eredményhirdetésekor Katona művét meg
sem említették, az sem tudható biztosan, hogy valóban megérkezett-e a
címzetthez. Lehetséges (de közel sem biztos), hogy más darabokat is
küldött, például a Jeruzsálem pusztulása címűt, illetve néhány szerző neki tulajdonítja a bírálóbizottság által bántóan ironikus kritikában részesített Kun László c. szomorújátékot is; bár a korabeli közvélemény ezt Kisfaludy Sándornak tulajdonította. 1819-ben a székesfehérváriaknak átdolgozza a Bánk bánt, de a cenzor nem engedélyezi az előadást.
1815-ben,
amikor állandó épület és támogatás híján feloszlott a pesti
színtársulat, Katona felhagyott a színészettel, letette az ügyvédi
esküt. 1820. november 3-án már Kecskeméten lakott, megválasztották alügyésznek. Még ebben az évben megírja híres röpiratát; Mi az oka annak, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?
Az írásban közölt tények, az állandó kőszínház a nemzeti öntudat
hiánya, a könyvformában való megjelenés nehézségei, a cenzúra működése.
Az értekezés először a Tudományos Gyűjtemény, 1821-ben megjelent IV. köteteben volt olvasható. 1826. november 23-tól
Kecskemét főügyésze lett és irodalommal nem foglalkozott tovább. Ebben
az évben egy színház tervrajzát is elkészítette a kecskeméti tanács
számára.
1830-ban
a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg. Az írója
halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán
elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős
költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos,
színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és
értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Drámafordításai, átdolgozott művek
- Kotzebue: A szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811
- Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811
- Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811
- Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811
- Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812
- (ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812
- (névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812
- Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812
- Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813
- Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815
- Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816
Eredeti művei
- A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)
- Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813
- Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813
- Ziska, a táboriták vezére, 1813
- Jeruzsálem pusztulása, 1814
- A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814
- Bánk bán, 1815; végleges változat 1819
- Mi az oka, hogy Magyar Országban a' játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni? (tanulmány). Tudományos Gyűjtemény, 1821. április
Bánk bán feldolgozások
A 19-20. század fordulóján a kor világhírű olasz és német társulatai
hozták el Budapestre saját Bánk bán változatukat, Katona József eredeti
drámáját, saját fordításukban. Korabeli kritikusok szerint jobb
előadásokban, mint valaha is játszták a magyarok.
Emlékezete
Az ország számos településén viseli nevét utca, található köztéri szobra. Szülővárosa színháza mellett a viághírű budapesti társulat is a drámaíró nevét viseli.
Források [szerkesztés]
- Székely György (szerk.): Magyar Szinháztörténet, I. k., kezdetektől 1873-ig. Buda+Pest, 1990, BP., Akadémiai Kiadó
- Kecskemét híres szülöttei
Személyi kölcsön fedezet nél
Kommentáld!