Katona József (Kecskemét, 1791. november 11. - Kecskemét, 1830. április 16.) a magyar drámairodalom kiemelkedő alakja.
Paraszt - kispolgár család fia. Anyja Borbák Ilona, apja Katona József, aki takácsmester volt. A kecskeméti
római katolikus elemi iskola négy osztálya után gimnáziumi tanulmányait a pesti, kecskeméti és szegedi
piaristáknál végezte.
1810 és 1813 között jogot tanult a pesti egyetemen. Pesten volt jurátus is, majd az
1815 - ben letett ügyvédi vizsgái után a városban dolgozott ügyvédi irodákban, majd 1820. január 1 - jétől
önálló ügyvédként is. 1820. november 3-ától már Kecskeméten élt: alügyész, majd 1826. november 23-án főügyész
lett - haláláig. Irodalmi tevékenységét már egyetemi évei alatt megkezdte: fordított, átdolgozott műveket, és
ennek kapcsán műkedvelő színészként a pesti színtársulat munkájába is bekapcsolódott egy ideig.
Első nagyobb
lélegzetű munkái a Ziska (1813)és a Jeruzsálem pusztulása (1814) című művek eredeti történelmi drámák voltak,
amelyek nem kerültek színpadra.
Legnagyobb és leghíresebb művének a Bánk bánnak első változatát 1815- ben írta
meg az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára. A mű sikertelen volt, a bírálatok között meg sem említették.
1819-ben átdolgozta a drámát egy pesti színházi bemutató terveként, de a cenzor csak a kinyomtatást engedélyezte,
a bemutató előadást már nem. Így a Bánk bán első hivatalos megjelenése 1821-re tehető. A darab ősbemutatója
1833-ban volt Kassán, és ettől kezdve töretlen volt a sikere a magyar színpadokon. A nemzeti drámairodalom
legnagyobb alkotása minden nemzedék nemzeti és egyéni sorskérdéseire adott mindig időszerű választ.
Jó példázat Katona élete és munkássága arra - mondja Hegedüs Géza -, hogy aki megelőzi korát, arra kora nem
visszhangzik, bárki is légyen ő maga. Katona főműve, a Bánk bán maga a realizmusba forduló érett romantika, de
abban a korban keletkezik, amikor a romantika hazánkban még éppen tapogatózni kezd. Társadalomkritikája pedig
olyan, amilyet csak a reformkor egészének tanulságai alapján lehet átélni, de Katona egy évtizeddel a reformkor
indulása előtt mondja ki!
Ezért tragikus Katona rövid élete. Munkássága mindösszesen egy évtizedre terjed ki.
Diákként kapcsolódik lelkesedésből a tilalmas színház világához. Megnézi, milyen darabokat szoktak játszani
barátai, és gyártja nekik az olyan darabokat. Fordít, dramatizál, segít a díszletmunkáknál, sőt ha kell, egy-egy
darabban műkedvelő aktorként is fellép. Kezdeti színpadra írt művei is a műsor gazdagítása végett keletkeznek,
jobbára színpadtechnikai előtanulmányként.
1815-ben egy erdélyi pályázatra elkészíti a Bánk bánt. A pályázaton
meg sem említik őt, de értesítést nem kapván a darab előadatása miatt átdolgozza 1819-ben. Engedélyt nem kap az
előadatásra, csak a kinyomtatásra, ám a kinyomtatott drámát senki sem olvassa, a mű visszhang nélkül marad.
Az
irodalom akkori vezéralakjai tudomást sem vesznek róla.
Gőg, szakmai sznobizmus, hierarchia, fullasztó közöny?
Máig ható kérdések ezek. Reményvesztetten választott szakmáját gyakorolva elfogadja szülővárosának ajánlatát,
ügyész lesz Kecskeméten, visszavonul az irodalmi és színházi világtól, és élete utolsó 10 esztendejét tölti az
alföldi mezővárosban perekkel, jogi ügyekkel.
1830-ban
a mostani kecskeméti városháza előtt szívrohamban halt meg.
Az írója
halála után "legelső nemzeti drámává" magasztosult Bánk bán
elhomályosítja Katona többi művét, holott a színművek mellett jelentős
költeményeket írt (Idő, Andal, Gyermek-kor), több fontos,
színházi és dramaturgiai kérdésekről szóló tanulmány szerzője volt, és
értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről.
Közel ötven esztendőnek kell eltelnie a Bánk bán keletkezésétől
számítva, és a költő halálától fogva pedig negyven évnek, amikorra átkerülnek művének értékei a köztudatba.
Katona József az elsők egyike, akiket a magyar társadalom csak utólag magasztal, életében pedig egyáltalában
nem becsüli. A történelem sorsfordító eseményeinek lett az emblematikus színműve a Bánk bán. Kezdetben már az
is skandalum, hogy játsszák, aztán adják 1848 március 15-én a díszelőadáson, 1861-ben Erkel operát komponál
Katona műve nyomán, amelyet az Operaház megnyitó ünnepségén is játszanak, és repertoáron tart azóta is.
A
színmű 1945-ben a háború utáni első előadás az újonnan megnyíló Nemzetiben. Átalakítják, "korszerűsítik",
értelmezik, különböző korok máshová helyezik a darab súlypontjait, elhagynak belőle, de a társadalmi
mondanivalója örök, és minden éra kitermeli azokat a szituációkat, amely kapcsán az áthallások egyfajta
kiállást jelentenek, afféle párnás pofon a mindenkori hatalomnak.
Irodalmi tevékenysége során írt még verseket, melyeket nem tudott megjelentetni. Kecskemét történetéről írt
munkáját - Szabados Kecskemét Alsó Magyarország első mezővárosa történeti címmel is édesapja adta ki 1834-ben
Pesten.
Drámafordításai, átdolgozott művek
- Kotzebue: A szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811
- Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811
- Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811
- Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811
- Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812
- (ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812
- (névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812
- Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812
- Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813
- Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815
- Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816
Eredeti művei
- A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)
- Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813
- Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813
- Ziska, a táboriták vezére, 1813
- Jeruzsálem pusztulása, 1814
- A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814
- Bánk bán, 1815; végleges változat 1819
- Mi az oka, hogy Magyar Országban a' játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni? (tanulmány). Tudományos Gyűjtemény, 1821. április
Bánk bán feldolgozások
A 19-20. század fordulóján a kor világhírű olasz és német társulatai
hozták el Budapestre saját Bánk bán változatukat, Katona József eredeti
drámáját, saját fordításukban. Korabeli kritikusok szerint jobb
előadásokban, mint valaha is játszták a magyarok.
Kommentáld!