!

Katona József drámaíró 1791. november 11-én Kecskeméten született, és 1830. április 16-án itt is halt meg. Tanulmányait a pesti, a kecskeméti és a szegedi piaristáknál végezte, majd jogot hallgatott Pesten. Miután letette az ügyvédi vizsgát, önálló ügyvédként Pesten dolgozott 1820-ig.

Ám a színház iránti szenvedélye (és talán Déryné Széppataki Róza iránti titkos szerelme is) arra ösztönözte, hogy színdarabokat írjon, dramatizáljon, fordítson idegen nyelvről. Verseket és irodalmi tanulmányokat is írt. Számos drámát alkotott, köztük a Bánk bán címűt a kolozsvári Nemzeti Színház pályázatára küldte el. Sajnos, életében nem aratott sikert egyikkel sem. A Bánk bán ősbemutatója halála után három évvel, 1833-ban volt Kassán.

Amikor 1815-ben feloszlott a pesti színtársulat, végleg felhagyott a színészettel, a drámaírással. 1820-ban visszatért szülővárosába, és ügyvédként tevékenykedett. Később Kecskemét főügyésze lett, és irodalommal nem foglalkozott többé. Értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről. Aztán váratlanul, 39 éves korában szívrohamban meghalt a mostani kecskeméti városháza előtt. A helyet egy emléktábla jelöli.  

A város megbecsüli az emlékét. Szülőházában emlékmúzeum található, és számos értékes épület őrzi nevét: a gyönyörű Katona József Színház, a színvonalas tanulmányokat biztosító Katona József Gimnázium, a Katona József Múzeum, a Katona József Könyvtár. Utcák és szobrok emlékeztetnek rá országszerte. A Bánk bán című drámáját sokszor színpadra állították (köztük az egyik legnevezetesebb az 1848. március 15.-i előadás), többször is filmre vitték. Külföldön nemcsak lefordították különböző nyelvekre, hanem nagyszerű előadásokat rendeztek belőle – a magyar dráma nagy dicsőségére. De örülne, ha látná ezt a szerző!

Drámafordításai, átdolgozott művek

• Kotzebue: A szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811
• Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811
• Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811
• Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811
• Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812
• (ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812
• (névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812
• Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812
• Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813
• Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815
• Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816

Eredeti művei

• A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)
• Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813
• Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813
• Ziska, a táboriták vezére, 1813
• Jeruzsálem pusztulása, 1814
• A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814
• Bánk bán, 1815; végleges változat 1819
• Mi az oka, hogy Magyar Országban a' játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni? (tanulmány). Tudományos Gyűjtemény, 1821. április