Katona József drámaíró 1791. november 11-én Kecskeméten született, és 1830. április 16-án itt is halt meg.

Tanulmányait a pesti, a kecskeméti és a szegedi piaristáknál végezte, majd jogot hallgatott Pesten. Miután letette az ügyvédi vizsgát, önálló ügyvédként Pesten dolgozott 1820-ig. 

Ám a színház iránti szenvedélye (és talán Déryné Széppataki Róza iránti titkos szerelme is) arra ösztönözte, hogy színdarabokat írjon, dramatizáljon, fordítson idegen nyelvről. Verseket és irodalmi tanulmányokat is írt. Számos drámát alkotott, köztük a Bánk bán címűt a kolozsvári Nemzeti Színház pályázatára küldte el. Sajnos, életében nem aratott sikert egyikkel sem. A Bánk bán ősbemutatója halála után három évvel, 1833-ban volt Kassán. 

Amikor 1815-ben feloszlott a pesti színtársulat, végleg felhagyott a színészettel, a drámaírással. 1820-ban visszatért szülővárosába, és ügyvédként tevékenykedett. Később Kecskemét főügyésze lett, és irodalommal nem foglalkozott többé. Értékes kutatásokat végzett Kecskemét város történetéről. Aztán váratlanul, 39 éves korában szívrohamban meghalt a mostani kecskeméti városháza előtt. A helyet egy emléktábla jelöli.  

A város megbecsüli az emlékét. Szülőházában emlékmúzeum található, és számos értékes épület őrzi nevét: a gyönyörű Katona József Színház, a színvonalas tanulmányokat biztosító Katona József Gimnázium, a Katona József Múzeum, a Katona József Könyvtár. Utcák és szobrok emlékeztetnek rá országszerte. A Bánk bán című drámáját sokszor színpadra állították (köztük az egyik legnevezetesebb az 1848. március 15.-i előadás), többször is filmre vitték. Külföldön nemcsak lefordították különböző nyelvekre, hanem nagyszerű előadásokat rendeztek belőle – a magyar dráma nagy dicsőségére. De örülne, ha látná ezt a szerző!

Drámafordításai, átdolgozott művek

Kotzebue: A szegény lantos (Der arme Minnesänger), 1811

Kotzebue: Az örökség (Die Erbschaft), 1811

Hassaurek: A Mombelli grófok vagy az atya és az ő gyermekei (Der Vater und seine Kinder), 1811

Weissenthurn: Szmolenszk ostromlása (Die Bestürmung von Smolensk), 1811

Iffland: Az üstökös (Der Komet), 1812

(ismeretlen forrás): A Luca széke karácsony éjszakáján, 1812

(névtelen német lovagregény): A borzasztó torony vagyis a gonosz talált gyermek (Der böse Findling oder der Schauerturm), 1812

Veit Weber: Monostori Veronika, vagy harc két ellenkező igaz ügyért (Tugendspiel), 1812

Girzik: István, a magyarok első királya (Stefan, der erste König von Ungarn), 1813

Ziegler: Jolánta, a jeruzsálemi királyné, 1815

Müllner: A bűn (Die Schuld), 1816

Eredeti művei

A farsangi utazás, 1811 (kézirata elveszett)

Aubigny Klementina, vagyis a vallás miatt való zenebona Franciaországban IV. Henrik alatt, 1813

Ziska, vagyis a husziták első pártütése Csehországban, 1813

Ziska, a táboriták vezére, 1813

Jeruzsálem pusztulása, 1814

A rózsa, vagy a tapasztalatlan légy a pókok között, 1814

Bánk bán, 1815; végleges változat 1819

Mi az oka, hogy Magyar Országban a' játékszíni Költő-mesterség lábra nem tud kapni? (tanulmány). Tudományos Gyűjtemény, 1821. április

Címkék: