Katona Mihály (Bánhorváti, 1780. szeptember 4. – Sajószentpéter, 1842. augusztus 26.református lelkész

Papi családból származott; középiskolai tanulmányait Sárospatakon végezte. Köztanítóként 1803-ban az általános, 1804-ben pedig a gimnázium első osztályát vezette.

1805. július 19-én beiratkozott a lipcsei, október 16-án a jénai egyetemre. Visszatérte után, 1806. júliusában megválasztották gimnáziumi tanárnak, a tanítást szeptemberben kezdte meg és 1808-ig folytatta Sárospatakon; ekkor Berzéte választotta meg lelkészének, ezután 1816 -ban Jánosin, 1823-tól Sajószentpéteren leklészkedett. Ez idő alatt vitte az egyházkerületi jegyzőséget is. 1840-ben a felsőborsodi egyházmegye esperessé választották. Gömör-Kis-Hontmegye táblabirája volt.

Sánta Kamilla és Sánta Cyntia a komáromi Ipari Szakközépiskola diákjai a Palóc Társaság pályázati felhívására egy tudós ember, Katona Mihály munkásságát mutatták be, aki közel húsz évig volt a búcsi eklézsia lelkipásztora. Alább az esszét olvashatják:

Művének megjelenését apósa, Szarka János 1000 forinttal támogatta. Ő a komáromi református egyház gondnoka volt és szívén viselte veje munkásságát.

Az egyház kerület megbízásából írt, s a csillagászati földrajzot tárgyaló műve 1814-ben így jelenhetett meg Komáromban, Weinmüller Bálint nyomdájába.

Az első siker felbuzdította falunk prédikátorát. Falusi magányban egyre jobban elmerült a tudományok világában. Egész sor tudományos kérdést dolgozott fel, amelynek sajnos csak kéziratban maradtak az utókorra. A Physika, Geographia, Politika, Logika, Antropológia hiába várták megjelenésüket, nem akadt kiadásukhoz megfelelő támogató.

Több szerencséje volt a „Közönséges természeti földleírás" című munkájával, amelyet a csurgói kollégium megbízásából írt meg.

E könyv megírásához való felkérésben nyilván szerepe volt Csokonai Vitéz Mihálynak is, aki miután Komáromot elhagyta, a csurgói kollégiumban tanárkodott. A költő nyilván magával vitte Csurgóra Katona Mihály tudományos munkásságának a hírét.

Számunkra, középiskolás tanulók számára, szinte rejtély, hogy Búcsról, a református parókiáról hogyan tudta Katona Mihály nyomon követni a földrajz fejlődését. Olyan következtetésekre jutott, amelyek először fogalmazódtak meg magyar geográfus tolmácsolásában.

E művében szerepel először a magyar szakirodalomban olyan folyamat leírása, mint a karsztosodás jelensége, a folyóvíz eróziós tevékenysége, valamint a növényzetnek az időjárásra gyakorolt hatása. Nem hiába nevezték Katona Mihályt a magyar földrajztudomány megteremtőjének. Érdemes idéznünk műve előszavából egy – két gondolatot:

„ A természeti dolgoknak ismerete a legfőbb gyönyörűséggel és haszonnal jutalmazhatja meg a vizsgálódó elmét. Nem lehet ugyanis a nemes léleknek méltóbb gyönyörűsége, mint tudni a mi lakhelyünknek, a Földnek formáját és nagyságát, ennek eredetét, külső és belső változásait."

A „Közönséges természeti földleírás" című műve már csak halála után jelent meg Pesten, 1824-ben. Sajtó alá rendezte fia, ifj. Katona Mihály, későbbi debreceni orvosprofesszor. Ifj. Katona Mihály méltó fia volt édesapjának: ő vezette be a himlőoltást Magyarországon. Katona Mihály, a prédikátori szolgálat és a tudományos kutatás mellett közéleti megbízatásoknak is eleget tett: 1811-ben egyházkerületi tanácsbírónak és aljegyzőnek, 1812-től haláláig pedig oktatási szenior volt, mintegy ötven iskola felett. Családi gondja – baja szintén hozzájárulhatott egészségének romlásához, hisz nyolc gyermekéről kellett gondoskodnia kevés jövedelméből.

A tudós ükunokája Komáromban élt. Szabó Árpádné, Katona Ilus néni, nyugalmazott tanítónő elmondta, hogy Katona Mihály kétszer nősült. Első felesége Szarka Éva, negyedik gyermeke születésekor elhunyt. Az apró gyermek mellé mihamarabb anya kellett, ekkor vette feleségül Kováts Zsófiát, a későbbi tudós, bátorkeszi lelkész, Kováts József nővérét, aki még négy gyermekkel gazdagította a Katona családot.

A földrajztudós halálával egy gazdag életpálya ért véget.

Katona Mihály elhunytáról a búcsi eklézsia halotti anyakönyvében a következő feljegyzés olvasható:

„1822. Május 9. Nagytiszteletű Tudós Katona Mihály úr, a komáromi tiszteletes egyházmegyének 10 esztendőkig volt nagyérdemű seniora és ezen búcsi eklézsiának 19 esztendőkig volt hív lelkipásztora, minekutána 3 esztendőkig a köszvény fájdalmában sínlődött volna ágyának fenekére szegeztetvén, e folyó hó 1822. Esztendő május hónapja 9- én reggel nagy mértékben érvén a gutaütés, halálos álomba merülve, délutáni negyedfél órakor hosszas szenvedéseit elvégezve, minden jók előtt becses életének 58. esztendejében. Eltemettetett május 12-én vasárnap nagy tisztességgel."

Mi, búcsiak a mai napig büszkék vagyunk a községünkben tevékenykedő tudósra. Bár a halála óta eltelt idő kissé elhomályosította a nevét és munkásságát. Viszont megengedhetetlen volna különösen számunkra, szlovákiai magyarok számára, hogy a magyar nemzeti közművelődés e kiválóságát nem engedjük a feledésbe merülni. Erre pozitív példa, hogy a búcsi iskola Katona Mihály nevét viseli. Sőt, minden ősszel Katona Mihály Napokat tartanak. Ilyenkor vetélkedőkkel, kiállításokkal, koszorúzással és istentisztelettel tisztelegnek a földrajztudós emléke előtt. A községben emléktábla is található Katona Mihályról.

Úgy érezzük, sikerült bemutatnunk egy gazdag életpályát. Egy olyan emberét, aki az itt élők emlékezései alapján nagyon szerény és egyszerű volt, de életműve kimagaslik. Mi, diákok sokat tehetünk emlékének megőrzéséért. Azon felül, hogy bekapcsolódunk a fentebb említett ünnepségsorozat programjába, évente újrafestjük a síremléken a betűket, a sírt kigyomláljuk, a hozzá vezető utacskát is elrendezgetjük. Ha idegen téved a községbe, elkísérjük a sírhoz és elmondjuk neki, ki is volt Katona Mihály. Ezzel a munkánkkal is az volt a célunk , hogy tisztelegjünk falunk egyik hajdani nagyja előtt.