Természet: KAZAHSZTÁN - Madjar törzs - Kurultaj (madjar törzsi gyűlés)

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 775 fő
  • Képek - 16510 db
  • Videók - 6952 db
  • Blogbejegyzések - 16746 db
  • Fórumtémák - 13 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,

TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

 

Kazahsztán


Kazah Köztársaság
Қазақстан Республикасы
(Qazaqstan Respūblīkasy)
Республика Казахстан
(Respublika Kazakhstan)
 Kazahsztán zászlaja
Kazahsztán zászlaja
 Kazahsztán címere
Kazahsztán címere
Nemzeti himnusz: Менің Қазақстаным

Menü
0:00
Kazakhstan in its region.svg

Fővárosa Asztana
Legnagyobb város Almati
Államforma köztársaság
Vezetők
Államfő Nurszultan Abisuli Nazarbajev
Miniszterelnök Karim Kazsimkanüli Maszimov
Hivatalos nyelv kazak, orosz
független Szovjetuniótól
kikiáltása 1991. december 16.
Népesség
Népszámlálás szerint ismeretlen +/-
Rangsorban 57
Becsült 15 143 704 fő (2001)
Rangsorban 57
Népsűrűség 6 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 2 717 300 km²
Rangsorban 9
▼ kinyitEgyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a „▼ kinyit” hivatkozásra.

Kazakhstan-CIA WFB Map.png

 

Kazahsztán vagy Kazakisztán (kazahul: Қазақстан) (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) a volt Szovjetunió utódállama, a világ 9. legnagyobb területű és a legnagyobb területű tengerpart nélküli országa.


Földrajz 


Akszu-Zsabagli Természetvédelmi terület az ország déli határvidékén

A Csarin-kanyon a kínai határ közelében

A Bayan-Aul Nemzeti Park egy része

Az országot északról és nyugatról Oroszország, keletről Kína, délről Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, délnyugatról pedig a Kaszpi-tó határolja.


Domborzat 



 

 

Vízrajz 


Az ország területének nagy részéről nincs lefolyás a tengerekbe. Nagy lefolyástalan pusztai tavak alakultak ki: a Kaszpi-tenger, az Aral-tó és a Balkas-tó. Ezeknek önmagukban is tekintélyes méretű vízgyűjtő területük van. A Kaszpi-tengerbe ömlik az Urál folyó, az Aral-tóba a Szir-darja. Az Irtis és mellékfolyói a Jeges-tengerbe vezetik le Kazahsztán északi részéről a vizeket.

Az Aral-tó vízszintje az utóbbi 30 évben 15 méterrel csökkent, mivel a tavat tápláló folyók vizét gyapotföldek öntözésére használták el. A kiszáradt tófenéken felhalmozódott só és hulladék ökológiai katasztrófát okozott.

 

 

Éghajlat 


Kazahsztán éghajlata kontinentális éghajlat kontinentális, illetve a magas hegységekben magashegyi. A csapadék mindenütt kevés, a Kaszpi-tenger közelében valódi sivatagok is kialakultak. Az ország északi tájain több a víz, mint a középső vidékeken, de nem a csapadék több, hanem a párolgás alacsonyabb.

 

 

Élővilág, természetvédelem


A szocialista időkben súlyos környezeti károkat okoztak. A szűzföldek feltörése Észak-Kazahsztánban csak átmenetileg növelte a gabonatermő területet, a feltört, növénytakarótól megfosztott földeket elvitte a szél. Átgondolatlanul kezdtek nagy területeket öntözni, a következmény a talaj szikesedése lett. Az öntözésre felhasznált víz hiányzott az Aral-tóból, amelynek a vízszintje drámaian lecsökkent, területe töredékére zsugorodott, nagy városok kerültek távol a víztől. Mindez súlyos gazdasági károkat okozott.


Nemzeti parkok


Kazahsztán nemzeti természeti parkjai:

  • Altyn-Emel - Kazahsztán legnagyobb nemzeti parkja. Holdbéli táj, mégis sok ókori emlék található itt.
  • Bayan-Aul - Festői táj a pavlodari területen.
  • Burabay - Fenyvesek és óriási sziklák.
  • Karkalinsky Nemzeti Természeti Park - Fenyvesek és nyírfaerdők.
  • Katon-Karagay Nemzeti Park - Hófödte csúcsok között a selyemút maradványai.
  • Kokshetau - Hegyi erdők.
  • Sairam-Ugarnsky - Jégformálta táj.


Történelem 


A 10. században a szeldzsuk török birodalom területe elérte egészen a mai Kazahsztán déli részét, majd a 13. században Dzsingisz kán birodalma alá tartozott. Területén a 15. században alakult meg a Kazah Kánság. A kalmükökkel harcoltak, ezért orosz protekturátust kértek, mely 1730-tól 1750-ig volt érvényben. A 19. század közepétől került orosz uralom alá. 1920-ban csatlakozott Kirgiz ASZSZK néven Szovjet-Oroszországhoz. Nevét 1925-ben változtatták Kazah ASZSZK-ra. 1936-tól a Szovjetunió tagköztársasága volt 1991-ig. A függetlenség kikiáltása után csatlakozott a FÁK-hoz.


Függetlenség 


Kazahsztán 1990 októberében szuverén köztársasággá nyilvánította magát a Szovjetunión belül. Függetlenségét 1991. december 16-án kiáltotta ki.


A függetlenség utáni első években jelentős reformokat hajtottak végre, de fennmaradt a szovjet stílusú gazdaság és az egypártrendszer. Nurszultan Nazarbajev 1989-ben lett a Kazah Kommunista Párt feje, 1991-ben köztársasági elnökké választották. Jelentős lépéseket tett a piacgazdaság bevezetése irányába. 2000. óta jelentős gazdasági növekedés zajlik az országban. Nagy kőolaj, földgáz, ásványkincs készletet tártak fel.


A demokrácia kialakítása azonban nem sikerült. 2007 júniusában a kazah parlament törvénybe iktatta, hogy Nurszultan Nazarbajev élete végéig gyakorolhatja a köztársasági elnök minden jogosítványát, joga van kijelölni utódját, mentelmi joga van és befolyása alatt áll a bel- és külpolitika. Hatalmának tíz éve alatt Nazarbajev cenzúrázta a sajtót a személyiségi jog védelmének önkényes értelmezésével, blokkoltatta az ellenzéki weboldalakat, betiltotta a vahhábita szektát. Tartományi kormányzóit személyesen nevezi ki. Az Amnesty International kritikája szerint Kazahsztánban elterjedt gyakorlat a statáriális tárgyalás, a halálos ítélet és rendkívül rossz körülmények uralkodnak a büntetés-végrehajtási intézményekben.


Hagyományok


Kazah jurta

 

 

Madjar törzs


Az ország északkeleti részén (saját legendáik szerint közel 1500 éve) él a madjarok törzse. A szétszórt, laza településformákon kb. 2000 család tartja magát madjarnak, bár nyelvük már kazah. Az utóbbi évtizedeket leszámítva nem tudtak arról, hogy rokon népeik lehetnek. A 90-es években (magyar kutatók közreműködésével) elvégzett genetikai vizsgálatok szerint a génmarkerek kontrollcsoportokkal történt összehasonlító vizsgálatai alapján az alföldi magyarsággal állnak legközelebbi genetikai kapcsolatban.


2007. július 4-8-ig rendezték meg Arkalikban a Kurultajt (madjar törzsi gyűlés), amelyen Magyarország meghívottai is részt vettek. Ezt követően, július 10-én a madjar vezetők és a magyarországi résztvevők megállapodást kötöttek a hagyományok és népi kulturális értékek kölcsönös megőrzéséről.


A korábbi kapcsolatfelvétel folytatása a 2008. augusztus 8 - augusztus 10-éig megrendezésre kerülő magyarországi (Kunszentmiklós, Bösztörpuszta) Kurultaj, amelyen számos hagyományőrző csoport mellett Kazahsztán madjar törzsének képviselői is részt vesznek.

 


A teljes méretű képhez kattints ide

A Magyar és a Hun-Türk tudatú népek törzsi gyűlése: Kurultaj 2012. augusztus 10-12. Bugac
A ‘kurultaj’ török eredetű szó, törzsi gyűlést jelent, jelen esetben a magyar, hun és türk tudatú népek összejöveteléről van szó. A Kurultaj tulajdonképpen egy nagyszabású, látványos programokkal tarkított szabadtéri rendezvény, amelyen húsz ország, illetve tagköztársaság rokon népei is képviseltetik magukat. Nem fesztivál, hanem élő történelem: a szteppei lovas nomád népek ősi hagyomány szerinti törzsi gyűlése. A Közép-Ázsia füves pusztáin kialakult kultúrát Európában egyedül a hun elődei után a Kárpát-medencében országot alapító magyar nép őrzi. A Kurultaj Európa legnagyobb lovas hagyományőrző ünnepe több száz lovassal, lovasíjásszal, íjásszal, több ezer viseletbe öltözött hagyományőrzővel, több tucat jurtával.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu