Több mint 6 ezer kilométerre a Kairó melletti szakkarai piramisoktól, Kazahsztán középső részén Dzsószer fáraó halotti sírjára emlékeztető, annál ezer évvel fiatalabb piramisra bukkantak. A minden bizonnyal egy törzsi vezető számára készült építményt még tavaly fedezték fel, azonban mindezidáig titokban tartották. Most azonban a nyilvánosság elé tárták, miként fognak behatolni egy lezárt sírkamrába.
Korábban ismeretlen, az egyiptomi stílusra hasonlító piramist találtak a kazah sztyeppén. A szerkezet már szó szerint romokban van, de a szakértők szerint egykor kísérteties mása lehetett Dzsószer fáraó piramisának, amely ezer évvel régebbi. „A 3000-3500 évvel ezelőtt épült piramis egy helyi törzsi vezető számára készülhetett a bronzkori Sarjarka területén (a kazah felföld része)” – mondta az ásatást vezető Viktor Novozsenyov. Hozzátette: a főkamra megnyitására néhány nap múlva kerül sor.
A helyi kutatók által igen gyakran a „szenzációs” szóval illetett felfedezés leletei előreláthatólag a Karagandi Állami Egyetem régészeti múzeumába fognak kerülni. A közép-ázsiai ország negyedik legnépesebb városát a szovjet időkben a „semmi közepeként” emlegették, és általában ide száműzték a politikailag már nem kívánatos személyeket. Azonban évezredekkel a szovjet éra előtt egy virágzó kultúra tengette mindennapjait e területen. A „sztyeppei mauzóleumot” Begazinszkajának elnevező régészek vezetője, Novozsenyov szerint a munka teljes sebességgel halad.
A piramis pontos elhelyezkedését még mindig nem árulták el a kutatók, az egyik régész, Viktor Varfolomeev csupán annyit mondott, hogy a közép-kazahsztáni karagandi régió Shet nevű körzetében, a Talda folyó mellett található. Elmondta: a régészeti lelőhelyen nem kevesebb mint 27, különböző korszakból való réteget lehet megkülönböztetni. A főkamra pedig valamivel több mint hét méter átmérőjű lehet.
Kommentáld!