Csendes kis falucska Erdélyben; a Székelyföldön, a Kissomlyó-hegy lábánál: Csíksomlyó.

A Székelyföld és a székely nép történetében mégis óriási jelentőségű volt mindig, és ma is az. A kegyhely eredete belevész a korai középkor történetébe.

Annyi bizonyos, hogy IV. Jenő pápa 1444. február 2-án teljes búcsút engedélyezett mindazoknak, akik a ferences atyák csíksomlyói Mária templomának építkezésében segítenek. Tehát maga az ősi Mária-tisztelet és a hatalmas méretű kegyszobor még régebbi időből való. Tény, hogy Csík, Háromszék, Udvarhely és Marostorda vármegyék vidéke rendszeresen tiszteleg, ősidők óta a csíksomlyói Boldogasszony előtt, de rajtuk kívül - amíg lehetett - egész Magyarországról is jöttek zarándokok a kegyhelyre. Nagyvárad és Kolozsvár meg a többi ősi szép magyar erdélyi város mindig képviseltette magát a somlyói búcsúkon. Most is.

A 17. és 18. században a törökök és a tatárok igen sokszor betörtek a csíki falvakba, és a kolostort három ízben is földúlták, fölégették. Így 1661-ben és 1694-ben. A kegyszobor minden esetben szinte csodálatos módon menekült meg.

A csíksomlyói kegyhely pályafutását a Szűzanya közbenjárására véghez vitt csodák teszik természetfölöttivé. E csodákat 1799. július 17-én Kollonita László erdélyi püspökének vizsgálóbizott- sága alaposan fölülbírálta, majd 1798-ban a „kegyszobrot csodákkal ékesnek hirdette ki". Megjegyzen- dő, hogy a János Zsigmond fejedelem által erőszakosán terjesztett unitárius vallás átvétele ellen elsősorban a csíksomlyói Szűzanya iránti ragaszkodás erejével tiltakoztak a székelyek. És ezért megmaradtak máig őseik katolikus hitében. Joggal mondhatjuk tehát, hogy ami a lengyeleknek Czestochowa, a magyaroknak Máriapócs és Verebély, az a székelyeknek Csíksomlyó.

A jelenlegi kéttornyú templom 1802-ben épült, a kegyoltár pedig 1848-ban. A kegyszobor maga 2,26 m magasságú. Századunkban 1916-ban augusztus 29-én a kegyszobor Székelyudvarhelyre menekült, majd innen Kolozsvárra, ahol a Havas Boldogasszony templomában kapott szállást. 1920 pünkösdjén. azonban újból „hazatérhetett" és elfoglalhatta trónusát a csíksomlyói kegytemplomban. Tudjuk, hogy ezutánis minden viszontagságokon keresztül oltalma és menedéke "marad "szegény székely népének".

„Régtől fogva Édesanyánk! Szépen kérünk: Vigyázz reánkl"

Csíksomlyó éneke 

(dallama: Amint mondta föltámadt)

1. Ki az édes Szűzanyát szívből szereti, 

Szent őrömmel siessen őt köszönteni.

Üdvőzlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, 

Ki a székely nép földjében kivirágoztál.

3 Nyitva áll előttünk a somlyói templorn, 

Ahol eltűnik minden bú és fájdalom. 

Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, 

Aki Erdély hős földjében kivirágoztál.

2. Őrörnében sír bennünk a szív és lélek,

Hogy mi itt köszönthetünk, jó Anyánk, Téged

Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, 

Ki a székely nép szívében kivirágoztál.

4. Itt örömgyönggyé válik a bánat könnye, 

Lecsendesül a kebel zajló tengere. 

Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, 

Aki Csíkcsornlyó kertjében kivirágoztál.

5.Átvesszük üzenetedet Csíksomlyói Szűz,

Katolikus hitünkhöz a szeretet fűz!

Üdvözlégy, mennyei rózsa, hóliliomszál, 

Aki a magyar lelkekben kivirágoztál.

/Sajnos az ERIKA  honlapjára nem tudok belépni....megint valami virus?