Kemény János György (Budapest, 1926. május 31. – New Hampshire, USA, 1992. december 26.), matematikus, számítástechnikus.

Édesapja, Kemény Tibor magkereskedéssel, bankszakmával foglalkozott. Édesanyja Fried Lucia volt. Családjával Budapesten élt, elemi iskolába a Vilmos császár úti Rácz-féle magániskolába járt, ahol évekig Balázs Nándor volt a padtársa, gimnáziumba a Berzsenyi Dániel Gimnáziumba járt.

1940 januárjában a család a hitleri Németország növekvő befolyása elől külföldre emigrált. Középiskolai tanulmányait New Yorkban fejezte be, a Princetoni Egyetemen végzett, 1949-ben doktorált logikából. Katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. Találkozott az Amerikában dolgozó magyar fizikusokkal: Teller Edével, Wigner Jenővel, Szilárd Leóval.

1947-ben leszerelt, és a Princetoni Egyetemen lediplomázott, majd Albert Einstein tanársegédje lett. Együtt kutatták ekkor az egyesített térelméletet. 1949-ben szerzett doktori fokozatot, ezt követően a Haditengerészet princetoni kutatóintézetében, majd az egyetem filozófiai tanszékén dolgozott. Nagy hatással volt rá Neumann Jánoson kívül Bertrand Russell is. Később a Kenti Egyetem munkatársa lett. Jellemző rá, hogy amikor autót vett, a „LOGIC” (LOGIKA) rendszámot íratta rá.

27 évesen meghívták a Dartmouthi Főiskolára matematikaprofesszornak. Két év múlva a Matematikai Intézet vezetője lett. 1962-ben ő javasolta az egyetemi számítógépközpont megépítését is; a központot végül 1966-ban adták át. 1963-ban elkészült a Thomas Kurtzcal közösen kidolgozott, első időosztásos számítógépes rendszer, amely megnövelte a processzorok kihasználtságát, ezzel a rendszerteljesítményét is. Ezért a vívmányáért 1990-ben megkapta az IBM első Louis Robinson-díját. Szintén Kemény és Thomas Kurtz közös munkájának eredménye a BASIC programozási nyelv kifejlesztése, ami a 80-as években több számítógép „beépített” nyelvévé vált.

Kemény egyébként a ma közkedvelt elektronikus levelezés (e-mail) úttörője volt. Felesége egy 200 km távolságban levő főiskolán dolgozott. A két főiskola központi gépének összekapcsolásával létrejött az első „internet” amelyen keresztül levelezhettek.

1970-ben a főiskola rektora lett, ezt a tisztet 1981-ig töltötte be – munkásságával, eredményeivel téve világhíressé a kis vidéki főiskolát. Több újítást is bevezetett. lehetővé tette feketék, nők és indián őslakosok beiratkozását a főiskolára, amelyen addig a rendkívül konzervatív hagyományok ezt nem engedték meg. Tanítás iránti elkötelezettségét jól mutatja, hogy a Dartmouthban a rektort a tanítástól eltiltó szabályzat ellen fellázadt, és lemondásáig tartott órákat, nem csak matematikus hallgatóknak.

A Three Mile Island-i atomerőműbaleset után őt kérték fel a kormányzati vizsgálat vezetésére.

Életében csak egyszer látogatott vissza Magyarországra: egy rövid időre 1964-ben.

• Introduction to Finite Mathematics (with J. L. SNELLL, G. L. THOMPSON), 1957;
• A Philosopher Looks at Science, 1959;
• Finite Markov Chains (with J. L. SNELL), 1960;
• BASIC Programming (with T. E. KURTZ), 1967;
• Man and the Computer, 1972 (Magyarul 1978)

Kemény János György matematikus, a BASIC programozási nyelv kifejlesztője 75 éve, 1926. május 13-án született Budapesten. A Berzsenyi Gimnáziumban Bölcsházy Árpád nyerte meg a matematikának, de mivel a családja 1940-ben az Egyesült Államokba vándorolt, középiskoláit New Yorkban folytatta, majd a Princetoni Egyetem hallgatója lett. Katonai szolgálatra Los Alamosba került, s a Manhattan-terv keretében a későbbi Nobel-díjas Richard Feynman munkatársa volt. A legnagyobbaktól, köztük Neumann Jánostól tanult, s 22 évesen Albert Einstein csoportjában dolgozott. 27 évesen váratlanul elvállalta a Dartmouth-i Főiskola egyik matematika tanszékének megszervezését. Munkatársával, Tom Kurtz-cal 1962-ben javasolta az egyetemi számítóközpont létesítését, és kidolgozták a világ egyik első időosztásos rendszerét. Kemény felismerte, hogy a számítógép csak akkor válik mindenki számára hozzáférhetővé, ha a programozás, a programozási nyelv egészen egyszerű. Ezért 1964-ben Tom Kurtz-cal kidolgozta a BASIC (Beginner’s All-purpose Symbolic Instruction Code = a kezdők bármely célra használható szimbolikus utasítás kódja) nevű programozási nyelvet. Mindmáig ez a legszélesebb körben elterjedt programozási nyelv. Kemény 1970-ben a Dartmouth-i Főiskola rektora lett, és a kisvárosi főiskolát világszerte ismertté tette. Tudományos munkásságát folytatva J. L. Snell-lel a Markov-láncok új elméleteit és alkalmazásait dolgozta ki. A Three Mile Islandi atomerőműbaleset után őt kérték fel a kormányzati vizsgálat vezetésére. A Kemény-jelentés országos visszhangot váltott ki, és szerzőjét az Egyesült Államok egyik legismertebb és legbecsültebb polgárává tette.

Az Egyesült Államokban hunyt el 1992. december 26-án.