Kerci (Kerz) Cisztercita apátság
A cisztercita kolostor 1216-ban keltezett aktákban szerepel először, de a
kutatások rávilágítottak, hogy az első faépítményeket 1202-1206 között
emelték. Az első kőkápolna 1210-1215 között, az első kerítőfal pedig
1230-1241 között épült. A munkálatok a tatárinváziót (1241) követően új
erőre kaptak, amikoris minden épületet újraépítettek. A kolostorban az
elején szigorú fegyelem uralkodott, a kereszténység terjesztésén
dolgoztak, de a föld művelésére és szőlőtermesztésre is megtanították a
környékbeli lakosságot.
A törökök elleni harcokban (1421-1432) is mesérültek a kolostor falai,
de az idők folyamán a kolostorban is egyre lazáébb lett a fegyelem, így
Mátyás király 1474-ben bezárta a kolostort, és annak javait a szebeni
katolikus egyháznak adományozta. 1495-ben elkezdték a javítási
munkálatokat. amelyek 1506-ban abba is maradtak, A XVI. században a
templom és a kolostor legnagyobb része rommá változott. Túlélte a sok
száz évet és még ma is látható a kolostor nyugati fala két emeletnyi
magasságban.
Áll a templom nyugati fala is, amelyen látható egy hatalmas
rozetta nyoma, és az 1495-ben épített torony. Áll még néhány külső fal, a templom főhajójának nincs teteje, ott egy,
az első világháborúban elesett német katonáknak van sírkertje.1418-ban
Luxemburgi Zsigmond azt mondta, hogy emlékszik arra, hogy egyik elődjét
a templomba temették el, de az ásatások ezt nem tudták igazolni,
ugyanis a templom padlózatának felújításakor a templombelsőből
eltávolították a sírköveket. Minden valószínűség szerint az 1550-es
években, amikor az itt élő szászok áttértek az evangélikus vallásra, a
kolostor megmaradt részeiből kialakították a ma is látható templomot. A
belseje ma is olyan egyszerő és rideg, mint annak idején volt, az épület
arhitektúráján sem változott semmi, így még ma is él a cisztercia
apátság hajdani hangulata.
.
Kommentáld!