Az alma mindannyiunk által ismert, legkönnyebben elérhető és talán legnépszerűbb gyümölcs. A WEBBeteg újságírója szakértőket kért fel arra, hogy értelmezzék az interneten terjedő, ám gyakran félrevezető vagy féligazságokat tartalmazó állításokat.

1. „Egyedül az alma az a fajta gyümölcs, amit más ételekkel is együtt ehetünk, anélkül, hogy erjedés lépne fel. Ezt már az ókorban is tudták róla, ezért is nevezték a gyümölcsök királynőjének."

Alapvető tévhit, hogy különböző ételeket nem szabad együtt fogyasztani, egyszerre pl. csak „szénhidrát” fogyasztható. Döntően minden élelmiszer/étel tartalmaz zsírt, fehérjét, szénhidrátot, csak más-más arányban, és a nap minden részében szükségünk van a különböző tápanyagokra.

2. „Nagyon könnyen tudjuk tárolni, ha csak kicsit is odafigyelünk rá, akkor eláll addig amíg, a tavaszi friss gyümölcsök megjelennek a piacon. Nagyon jól tárolható, szállítható."

Meghatározó tényező, hogy milyen fajtáról van szó, nem mindegyik alkalmas hosszú idejű tárolásra. A hosszú idejű tárolásra alkalmas fajták természetesen meghatározott körülmények között (relatív páratartalom, hőmérséklet stb.) tárolhatók és szállíthatók jól.

3. „Ha hiszed, ha nem, akár kizárólag almán is meg lehetne élni, szinte korlátlan ideig. Több, mint 1000 fajta alma található a világon. Mindegyikben megtalálható a fehérje, rostanyag, keményítő, sók, almasav, cukor, csersav. Magas a foszfor, a vas, és a nátriumtartalma."

A világon több mint 15 ezer almafajta létezik, ezek közül több száz fajtát termesztenek Magyarországon is.

Az alma nagyrészt szénhidrátból, rostból, vízből áll. Nincsen benne pl.: esszenciális fehérje, zsiradék, zsíroldékony vitaminok, és számos egyéb nélkülözhetetlen tápanyag, ezért önmagában semmiképpen nem elégséges az egészséges táplálkozáshoz.

Egy közepes darabban (150g)

12 mg foszfor van, ez az ajánlott napi foszforbevitel (19-60 évesek: 620 mg) 1,9%-a.

0,45 mg vas van, ez az ajánlott napi vasbevitel (19-60 évesek: 15 mg) 3%-a

3 mg nátrium van, ez a szükséges napi nátriumbevitel (19-60 évesek: 2000 mg) 0,15%-a.

4. „Az almát nagyon rövid idő alatt megemészti a gyomrunk, és szinte azonnal energiát nyerhetünk belőle."

Az állítás alapvetően hibás, ellentmond a biokémiai tényeknek. A gyomor fő funkciói: a tárolás, fehérje emésztésének elkezdése, keverés-továbbítás, felszívás (gyógyszerek, alkohol). Az alma nagyrészt szénhidrátból, rostból, vízből áll. A szénhidrátok emésztése a nyálban, a bélnedvben és a hasnyálmirigy emésztőnedveiben található enzimek hatására jön létre. A nem emészthető élelmi vagy diétás rostok az emésztő enzimek hatásának ellenállnak, és gyakorlatilag alig hasznosulnak, a széklettel távoznak.

5. „Magas foszfor tartalmának köszönhetően sokat segíthet főleg azoknak, akik szellemi munkát végeznek, vagy gyenge az idegzetük."

Egy közepes darabban 150g-ban 12 mg foszfor van, ez az ajánlott napi foszforbevitel alig 2%-a! Jó foszforforrások pl. húsok, halak, tojás, tejtermékek hüvelyesek, olajos magvak, sajtok.

6. „Ha régen nem ettél almát, vagyis talán kicsit elszoktál tőle, vagy nem a legjobban működik a gyomrod, esetleg az egészséges ételeket nehezebben emészted, akkor fokozatosan kezdd el az almaevést, először csak egy-két falatot egyél belőle, de azt nagyon rágd meg, egy harapás almát legalább ötvenszer, mert így keveredik a legalaposabban össze a nyáladdal, és ez a legfontosabb. Utána fokozatosan emeld az adagot, de mindig ügyelj arra, hogy az alma pépként kerüljön a gyomrodba."

Az állítások megalapozatlanok, teljesen értelmetlenek, semmiféle tudományos alapjuk nincs. Minden ételre/élelmiszerre elmondható, hogy alapos rágása szükséges az emésztés megfelelő előkészítéséhez.

7. „Gyümölcsöt csak magában egyél. Ha mást is kívánsz fogyasztani, akkor almát ebéd előtt, vagy vacsora előtt legalább egy órával fogyassz."

Az állítás megalapozatlan. Tévedés, hogy a gyümölcsöt csak önmagába fogyaszthatjuk. Gyümölcsök az étkezések részeként is fogyaszthatók. A szöveg önmagával is ellentmondásban van, az elején ugyanis azt írja: „Egyedül az alma az a fajta gyümölcs, amit más ételekkel is együtt ehetünk, anélkül, hogy erjedés lépne fel.”

8. „Bármilyen gyümölcsöt fogyaszthatsz főétkezésként is."

A napi optimális energia- és tápanyagbevitel biztosításához az energia-bevitelen belül meghatározott arányban szerepeljenek a fehérjék, szénhidrátok és zsírok. Ennek biztosítása, ha napi 3 főétkezést veszünk nem oldható meg csak gyümölcsfogyasztással, hiszen pl. az almának alacsony az energiatartalma, valamint döntően vizet, szénhidrátot, rostot tartalmaz. Helytelen, ha a főétkezés csak alma.

9. „Ha úgy érzed, hogy az alma nem csillapítja az éhségedet, akkor ez annak a jele, hogy valami baj van a gyomroddal vagy az emésztőrendszereddel. Próbáld meg ezt tudatosan és módszeresen helyreállítani."

Az állítás tudományosan megalapozatlan, semmilyen vizsgálat nem igazolja, hogy ha az alma nem csillapítja az éhséget, akkor baj van a gyomorral. Az almára viszont jellemző, hogy a benne lévő pektin teltségérzetet okoz a gyomorban, így valóban csillapíthatja az éhséget.

10. „Természetesen, ha már más ételekkel megtömted a pocidat, akkor ne erőltesd rá a gyümölcsöt, mert ez nem lesz előnyös sem az egészséged, sem az emésztésed számára. Jó ha tudod, soha sem a gyümölcs okozza a hasmenésedet, lázadat, vagy más kellemetlenséget, hanem az, amit a gyümölcs előtt ettél."

Hasmenést akkor okozhat a gyümölcs, ha nincsen alaposan megmosva, és a rajta maradt szennyeződés, (akár vegyi, akár mikrobiológiai eredetű), okozhat hasmenést. Ugyanakkor egyes gyümölcsökben (pl. szilva) található szorbit hashajtó hatású.

11. „A gyümölcsök nagy része gyógyító hatású, megszabadítja szervezetünket az eddig okozott károktól, mérgektől."

A gyógyszer gyógyító hatású, az élelmiszer nem gyógyít! A gyümölcs támogatja az egészséget és nélkülözhetetlen is az egészség megtartásához, és egyes betegségek megelőzéséhez. Tény, hogy a gyümölcsök rosttartalma csökkenti a tranzitidőt (az étel áthaladásának idejét az emésztőrendszeren), így kisebb az esély olyan anyagcsere termékek képződésére, ill. hatásuk kifejtésére, melyek kedvezőtlenül hatnak a szervezetre.

12. „Többek között az alma nagyon jó tisztító és gyógyító hatással van az alábbi betegségekre: Ételmérgezés, bélhurut, vérhas, koli baktérium okozta bélfertőzés, és akár hiszed akár nem még akkor is segíteni tud, ha veseköved van."

Az „ételmérgezések” az élelmiszerek által közvetített megbetegedések köznyelvi gyűjtőneve. Az elfogyasztott élelmiszerben lévő mikroorganizmus vagy mérgező anyag idézi elő. Leggyakoribb tünete a hányinger, hányás, hasi fájdalom és hasmenés, de előfordulhat hőemelkedés és láz is. Bizonyos esetekben a tünetek ennél súlyosabbak is lehetnek (pl.: idegrendszerei, szív- és érrendszeri, keringési) és halállal is végződhetnek.

Ennek tükrében nagyfokú felelőtlenség azt állítani, hogy az alma gyógyító hatású. A fenti állítások – az adott megfogalmazásban – tudományosan nem megalapozottak. Tény, hogy az alma pektintartalmánál fogva nyugtató hatással lehet a gyulladt bélnyálkahártyára, elősegíti a szervezet számára kedvezőtlen hatású salakanyagok gyorsabb kiürítését. Az alma és a vesekő összefüggését semmiféle tudományos vizsgálat nem igazolja.

13. „Székrekedés nélkül képes gyógyítani a hasmenést, szabályozza a bélműködésedet, tisztítja a húgyutakat, és a tüdőket."

Az alma, ill. a rostok szerepét húgyutak és a tüdő működésében semmiféle tudományos vizsgálat nem igazolja.

14. „Gyógyítja a reumát, a köszvényt, mivel sói oldják a húgyköveket."

A rostok, ill. az alma szerepét a reuma és a köszvény kialakulásában, tüneteinek enyhítésében semmiféle tudományos vizsgálat nem igazolja.

15. „Az alma, mint gyümölcs, savas ugyan, de mégis a szervezetet lúgosítja, hiszen organikus sói semlegesítik a fehérje bomlástermékeiből származó savakat."

Az állításnak semmiféle tudományos alapja nincs. A „szervezet lúgosítása” biokémiai szempontból semmit nem jelent. A szervezet önmaga gondoskodik arról – a megfelelő puffer-rendszerek segítségével – hogy minden szervben olyan kémhatás legyen, mely az ott zajló folyamatok szempontjából optimális, így elsavasodott szervezet nincs.

16. „Kiválóan gyógyítja a hörghurutot, és a felső légúti betegségeket."

Az alma szerepét hörghurutban, és a felső légúti betegségekben semmiféle tudományos vizsgálat nem igazolja.

17. „Jó, ha tudod azt, is, hogy másként hat az édes, és másként a savanyú alma. Édes almát fogyasszanak mindazok, akik székrekedésben szenvednek, vagy vérszegények, és inkább savanykásabbat mindazok, akik esetleg túltápláltak, vagy reumás fájdalmakkal küzdenek."

Az állítás tudományosan megalapozatlan.

18. „Mindkét fajtájú alma hatásos vértisztító, nagyon hasznos mindazoknak akik érelmeszesedésben szenvednek, vagy gyenge a szívműködésük, esetleg aranyerük van, vagy a hölgyeknél jól használható a menstruációs zavarok megszüntetésére."

Tény, hogy a szív- és érrendszeri betegségek prevenciójában fontos a gyümölcsfogyasztás. Ugyanakkor biokémiai értelemben a vértisztítás nem megfogható fogalom. Az alma, és egyéb gyümölcsök szerepe a megelőzésben tudományos igazolt, de gyógyító hatásukat azonban semmilyen vizsgálat nem támasztja alá.

Az alma rosttartalmának köszönhetően a számos kedvező hatással rendelkezik (lásd fent) az emésztőrendszer működése szempontjából, és ebből következően szerepe lehet az aranyér kialakulásának megelőzésében, a kiegyensúlyozott táplálkozással, mozgással együtt.

19. „Minden embernek, de főleg azoknak, akik rendszeresen ülő munkát végeznek, legalább minden második hónapban kellene almakúrát tartani. Ez azt jelenti, hogy legalább egy napig csak almát ehet. Lehetőleg csak egészséges, lédús, és érett almát együnk."

A rendszeresen ülő munkát végzőknél fontos a rostbevitel (de mindenki másnál is!), megfelelő folyadékbevitel, kiegyensúlyozott táplálkozás és a mozgás. Az almakúra hatása tudományosan nem igazolt, tartása nem javasolt!

20. „Lehetőleg törekedjünk arra, hogy azonos fajtákat fogyasszunk, ugyanis minden almának más a savassági foka."

Valóban fajtánként eltérő a savasságuk, de ebből nem következik az, hogy csak azonos fajtát kellene fogyasztani.

21. „Ne keverjük a különböző fajta almákat egymással. Az almát lehetőleg mindig teljes egészében fogyasszuk el. Ne dobjuk el az alma csutkáját sem, hiszen igen értékes jódot tartalmaz. Az alma fogyasztásával még az áldott állapot alatti hányingert is le lehet küzdeni."

Tudományosan megalapozatlan, téves állítások. Mit ért csutkán? Az almatermés részei a terméskocsány, a gyümölcshús, a héj, a mag, a hártyás falú rekesz, elszáradt csészelevelek. Nincs adat arra vonatkozóan, hogy az almatermés bármely részében a jód felhalmozódna.

22. „Almakúrát egész évben lehet a szervezet regenerálása érdekében végezni 4-5 héten keresztül, melyből egy hét legyen a bevezetés."

Kúrák semmiképpen sem javasoltak, egyoldalúságuk tápanyaghiányhoz vezethet!

webbeteg.hu