Besnyői Kertész Kálmán (Eperjes, 1867. január 2. – Budapest, 1922. december 28.) zoológus, entomológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1910).

A kétszárnyúak rendjének – a szúnyog- és légyalkatúaknak – nemzetközileg elismert kutatója volt, nevéhez fűződik a rovarrend fajait rendszerbe foglaló katalógus összeállítása (1902–1910). Kertész Ferenc (1901–1972) agrármérnök apja.

A Budapesti Tudományegyetem orvostudományi karára iratkozott be, de csakhamar a bölcsészettudományi kar hallgatója lett, ahol 1890-ben fejezte be tanulmányait. Ugyanettől az évtől az egyetem Margó Tivadar vezette állattani és összehasonlító anatómiai intézetében dolgozott gyakornokként, majd bölcsészdoktori oklevelének 1894-es megszerzése után tanársegédként. 1896-ban a Magyar Nemzeti Múzeumállattárába nevezték ki segédőrnek. 1912-től haláláig igazgatóőrként dolgozott, illetve két ízben rövid ideig az állattár igazgatója is volt, előbb a Tanácsköztársaság idején, 1919 áprilisa és júliusa között, majd 1921-ben.

Tudományos pályája kezdetén a kerekesférgekkel és a kagylósrákokkal foglalkozott, az 1890-es évek közepétől azonban érdeklődése a kétszárnyúak vizsgálata, adipterológia felé irányult. Tudományos leírások alapján behatóan foglalkozott a dél-amerikai és a csendes-óceáni kétszárnyúfauna rendszertani kérdéseivel, elsősorban akatona-, szarvas- és korhadéklegyekkel, a bögölyfélékkel kapcsolatos vizsgálatai voltak jelentősek.

Az első világháborút megelőzően maga is több rovartani gyűjtőutat tett Magyarországon, ezenkívül Morva- és Németországban (1900), valamint az Alpokolasz és francia területein (1912). Rovargyűjtései, emellett gyűjteményvásárlásai és nemzetközi kapcsolatai révén negyedmilliós egyedszámúra fejlesztette a korábban 700 példányt számláló, ma a Magyar Természettudományi Múzeum kezelésében álló kétszárnyúgyűjteményt (az 1956-os események során az általa összeállított anyag nagy része sajnálatosan elpusztult).

Munkássága során számos légynemet és ‑fajt írt le, szúnyog- és légykatalógusokat állított össze és adott közre. Nemzetközi hírnevet hozó főműve az 1902 és 1910 között hét kötetben megjelent katalógusa volt, amelyben rendszerbe foglalta a Föld addig megismert kétszárnyúfajait (további három kötet kéziratban maradt, s pénz hiányában nem került nyomdába). Katalógusain és könyvein kívül mintegy hetven tudományos közleménye, s ezen felül további félszáz ismeretterjesztő cikke jelent meg. Négy új nemet és több fajt neveztek el róla.

Tudományos eredményei elismeréseképpen 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. Emellett 1910-től alapító tagja volt a Magyar Rovartani Társaságnak, s szintén levelező tagja az Amerikai Entomológiai Társaságnak (American Entomological Society).

• Budapest környékének rotatoria faunája. Budapest, 1894.
• A légyről. in: Rovartani Lapok 1897.
• A világ bögölyféléinek jegyzéke. in: Állattani Közlemények 1900.
• Catalogus Tabanidarum orbis terrarum universi. Budapest, 1900.
• Catalogus Pipunculidarum usque ad finem anni 1900 descriptorum. Budapest, 1901.
• Catalogus Dipterorum hucusque descriptorum I–VII. Budapest, 1902–1910.
• Orthorrhapha nematocera. in: Katalog der paläarktischen Dipteren. Budapest, 1903, 1–383.
• A magyarországi szúnyogfélék rendszertani ismertetése. Budapest, 1904, 75 p.
• Magyarország szárnyatlan és csökevényes szárnyú legyei. Budapest, 1910.
• A Pachygastrinák szemeinek származástani kapcsolata. Budapest, 1916.
•