Kevesebb hús, több gyümölcs és zöldség fogyasztásával emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig.

Fotó: Profimedia

Kutatók szerint még a felmelegedésben szerepet játszó károsanyag-kibocsátás is kevesebb lenne, és évente több milliárd dollárral csökkennének az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt tanulmány elsőként mérte fel, hogy milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre.

Az Oxfordi Egyetem élelmiszergyártást és -fogyasztást vizsgáló programjának munkatársaként dolgozó Marco Springmann, a kutatás vezetője szerint a kiegyensúlyozatlan étrend világszerte súlyos egészségi problémákat okoz és a világ táplálkozási rendszere felelős az üvegházhatású gázok kibocsátásának több mint negyedéért.

Az intézmény kutatói megnézték, milyen hatásai lennének a század közepéig annak, ha az emberiség különböző étrendekre állna át. Négyféle étrendet vizsgáltak: a jelenleg szokásosat; egy olyat, amely a globális irányelvekkel összhangban a gyümölcs- és zöldségfogyasztás növelését, a vörös húsok, a cukor, valamint a bevitt kalóriák csökkentését írja elő; a vegetáriánus és a vegán étrendet.

Az eredmények azt mutatják, hogy a globális irányelvek szerinti étrend követésével évente 5,1 millió, a mindenfajta állati eredetű terméket nélkülöző vegán étrenddel 8,1 millió ember idő előtti halála válna megelőzhetővé 2050-ig. A globális irányelvek szerinti étrenddel 29, a vegetáriánussal 63, míg a vegánnal 70 százalékkal csökkenne az élelmezéssel összefüggő károsanyag-kibocsátás.

Ha a világ a fenti étrendekre átállna, évente 700-1000 milliárd dollárt lehetne megtakarítani az egészségügyben, míg a csökkenő üvegházhatásúgáz-kibocsátás gazdasági haszna az 570 milliárd dollárt is elérhetné.  A tanulmány készítői a regionális különbségeket figyelembe véve nézték meg, hogy az egyes területeken mely változtatások lennének a leghatékonyabbak.

A vöröshús-fogyasztás visszaszorításának Kelet-Ázsiában, Nyugat- és Latin-Amerikában lenne a legnagyobb hatása, míg a fokozott gyümölcs- és zöldségfogyasztás Dél-Ázsiában és Fekete-Afrikában csökkentené leginkább a halálesetek számát.

Az átállás megvalósításához 25 százalékkal kellene növelni a globális gyümölcs- és zöldség-, illetve 56 százalékkal csökkenteni a vöröshúsfogyasztást. Az embereknek továbbá 15 százalékkal kevesebb kalóriát kellene bevinniük.