Egy fiatal fregattmadár
Fotó: Henri Weimerskirch CEBC CNRS
A Solar Impulse napelemes repülő 71 órát, az Emirates Airline A380-as utasszállító repülőgépe 17 órát és 15 percet képes a levegőben tölteni. Egy új kutatás szerint a fregattmadár akár két hónapot is repülhet egyhuzamban. A madarak a légköri jelenségeket aknázzák ki eszméletlen útjaik során.
A fregattmadárfélék az Atlanti-, a Csendes- és az Indiai-óceán vizeiben és partjain élnek. A nagyméretű madarak óriási teljesítménye már pár száz éve ejti ámulatba a tudományos világot, most viszont egy új tanulmány lerántja a leplet az állatok varázslatos utazásáról.
Scott Shaffer, a San Jose Állami Egyetem ökológusa szerint a fregattmadár egy igazi „anomália”. Bár a tudós nem vett részt a kutatásban, így is szakértője a szárnyasoknak. A különös élőlények életük nagy részét a nyílt óceán felett töltik, a felnőtt madarak heteket, sőt, hónapokat repülnek szinte megállás nélkül. Mivel az állatok tolla nem vízálló, így nem tudnak leszállni a tengeren, a kutatók pedig nem tudták megfejteni e hosszú levegőben tartózkodás titkát.
A jelenség megmagyarázására Henri Weimerskirch, a franciaországi Chizéi Biológiai Tanulmányok Központjának szakembere csapatával szívritmus-elemzőt, GPS-t és gyorsulásmérőt helyezett el szalagos fregattmadarakon (Fregata minor), melyek egy Madagaszkár mellett található kis szigetről indultak útnak. A begyűjtött adatokat és a korábbi eredményeket felhasználva a kutatók így tökéletesen elemezhették az állatok repülését– kezdve a szárnycsapásaik számától, egészen az utazási magasságukig. Így derült ki, hogy a madarak elképesztő, 400 kilométeres távot tettek meg naponta, leszállás nélkül, röptükben táplálkozva. Az állatok természetesen időnként tartanak egy kis szünetet. Ha egy kisebb szigetre bukkannak, általában megpihennek néhány órára. Mivel azonban egy fiatalabb madár akár az egész évet is a tengeren tölti, így a napi egy-egy megálló kifejezetten kevésnek mondható.
A fregattmadár hullámvasút-szerű útja során hol a magasba emelkedik, hol pedig lassan a mélybe siklik. A kinagyított részlet egy ilyen ciklust mutat be, mely alatt az élőlény igen energiatakarékosan a szél mozgását kihasználva spirálvonalban felemelkedik, majd cikkcakkban lesüllyed.
Illusztráció: H. Weimerskirch et al/Science 2016
Ahhoz, hogy az állatok minimalizálják az energiaveszteséget, a légkört hívják segítségül. A fregattmadarak a felfelé mozgó légáramlatokban próbálnak mozogni, ezzel ugyanis kisebb erőfeszítéssel is képesek nagyobb távokat megtenni. Tulajdonképpen nem is igazán repülnek, inkább egy láthatatlan hullámvasúton ülnek, amely hol a mélybe, hol a fellegek fölé juttatja őket.
A kutatókat az is meglepte, hogy míg a repülőgépek a turbulencia miatt elkerülik a gomolyfelhőket, addig az állatok éppenséggel keresik azokat. Az ilyen fellegekben ugyanis sokszor nagyon erős a légáramlás, mellyel a madarak hatalmas lendületet vehetnek – adott esetben akár a 4000 méteres magasságot is elérhetik. Egy ilyen tetőpontról induló siklás során az állatoknak több idejük marad, hogy újabb segítő szelet találjanak.
A fregattmadarak páratlan útjáról szóló tanulmány vezető szerzője, Henri Weimerskirch egyelőre nem tudta megválaszolni, hogy vajon a madarak repülés közben alszanak-e. Elképzelései szerint nem kizárható, hogy rövidebb időre a levegőben is megpihenjenek.
Curtis Deutsch, a Washingtoni Egyetem óceánkutatója számára a legérdekesebb az volt, hogy milyen elképesztően messze juthatnak el ezek a fregattmadarak egyetlen repüléssel, és hogy az említett repülések mintái milyen szorosan kötődnek a hosszú távú általános légköri állapotokhoz.
Mivel a világszerte tapasztalható hőmérsékletemelkedés a madarak által használt széláramlatokat is komolyan érintik, nem kizárható, hogy a jövőben az élőlények vonulási útvonala is módosul.
Forrás: phys.org
.png)
Kommentáld!