Kihalt bagolyfajra bukkantak Madeirán

Megkövesedett füleskuvikra bukkant egy nemzetközi kutatócsapat Madeirán.

Egy nemzetközi kutatócsapat – mallorcai és kanári-szigeteki szakembereket is felölelve – megkövesedett füleskuvik új fajára bukkant. Ez az első kihalt madár, amelyet Madeira szigetvilágában fedeznek fel. Az Otus mauli – mely az első leírt éjszakai ragadozó madár is a területen - a szárazföldön élt, és az emberek érkezésének következtében halt ki.

Húsz évvel ezelőtt Harald Pieper német kutató apró éjszakai ragadozó madár fosszilis maradványaira bukkant Madeirán, melyeket mostanáig nem tanulmányoztak részletesen. Paleontológusok nemzetközi csapata most kimutatta, hogy a maradványok egy korábban ismeretlen, kihalt füleskuvik-fajhoz tartoznak, melyet Otus maulinak neveztek el.

„Hosszú lábbal rendelkezett, szárnya pedig némileg rövidebb volt a kontinentális Európában élő füleskuvikénál, melynek rokona” – mondja Josep Antoni Alcover, a vizsgálat egyik részvevője.

A maradványok arányait elemző vizsgálat adatai – a Zootaxa folyóiratban publikálva – felfedik, hogy az Otus mauli szárazföldi faj lehetett, mely gerinctelenekkel és „alkalmanként gyíkokkal vagy madarakkal” táplálkozott. Alcover szerint valószínű, hogy kihalása az emberek és a magukkal hozott fauna érkezéséhez köthető.

Illusztráció, törpe füleskuvik (MTI-fotó: Kovács Attila)

A kutatók szerint az újonnan felfedezett faj kihalásának egyik legfőbb oka élőhelyének pusztulása, mivel Madeirán rengeteg súlyos tűzesetre került sor a portugálok érkezését követő hét évben. Ráadásul az emberek által behurcolt új madarak olyan betegségeket hordoztak, melyek az őshonos fajok számára ismeretlenek voltak, emellett patkányok és egerek is érkeztek velük, amelyek elfogyaszthatták a talajhoz közel fészkelő állatok tojásait.

Ugyanezt vagy egy hasonló fajt vizsgálnak Porto Santón, a Madeira-szigetvilág egy másik szigetén. A kutatók szerint mindez rendkívül izgalmas, de nehéz eredményre jutni, mivel a megtalált leletek száma korlátozott, emellett töredékes.

„Amennyiben Madeira és Porto Santo füleskuvikjai eltérő fajokat reprezentálnak, ez azt jelentené, hogy az Otus repülési képessége sokkal korlátozottabb, mint a fő kontinensen élő rokonaié. A két sziget közötti távolság elegendő lenne elszigetelődésükhöz”– mondja Alcover.

Szerintük a kuvikokat érintő adatok homogenitása, valamint az eltérések az európai kuvikoktól azt sugallják, hogy a szigeteken talált madarak genetikailag különváltak az európai populációktól. A kontinens és a sziget közötti távolság elegendő a fajokat érintő különbségek magyarázatára.

Arra számítanak, hogy a közeljövőben egyéb új madárfajokat fedezhetnek fel Madeirán, melyek alig néhány száz éve eltűnt világról adnak majd hírt. "Ugyanerre számíthatunk az Azori-szigeteken is, ahol már vannak bizonyítékok arra, hogy egy, az európai és madeirai füleskuvikoktól eltérő faj szintén kihalt” – írják a tanulmányban.