A biotermékek között meglehetősen nagy választékban megtalálhatók a különféle növényi tejek.

Szerző:N. Trencsényi Klára

Legelterjedtebb a fogyasztásuk azok körében, akik laktóz-intoleranciájuk vagy tejfehérje-allergiájuk miatt kénytelenek lemondani a tehéntejről, viszont tápértékét ilyen italokkal igyekeznek pótolni. A fogyni vágyók, a súlygyarapodásukat megelőzni szándékozók körében azért egyre népszerűbbek a tejpótlók, mert az állati eredetű tejnél alacsonyabb a zsír- és szénhidráttartalmuk.

Az ilyen megfontolásból növényi tejeket fogyasztók figyelmét a táplálkozási tanácsadók felhívják arra, hogy ne iktassák ki teljesen az étrendjükből a tehéntejet, illetve a belőle készült termékeket, inkább a zsírszegény változatokat válasszák.

Az állati eredetű tej ugyanis olyan, a szervezet egészének működése szempontjából nélkülözhetetlen anyagokat (ilyenek az esszenciális aminosavak) tartalmaz, amelyeket az emberi szervezet nem képes előállítani, viszont nélkülözhetetlenek megannyi élettani folyamathoz – többek között az idegrendszer kiegyensúlyozott működéséhez, de akár a véralvadás szabályozásához is.

Az állati eredetű tej magas fehérjetartalma hozzájárul a hormonháztartási és immunműködési egyensúly fenntartáshoz is. A benne – és a belőle készült termékekben – lévő, jelentős mennyiségű kalcium pedig segíti a csontok és a fogak felépítését, majd állományuk megőrzését.

Akiknél a tehéntej fogyasztása után kellemetlen tünetek (hasi puffadás, görcs, hányinger, hasmenés stb.) lépnek fel, azok gasztroenterológiai vagy allergológiai vizsgálattal járjanak utána: a tehéntejben lévő tejcukor vagy tejfehérje idézi-e elő a panaszaikat. Tejfehérje-allergiában szenvedőknek a táplálkozási szakértők is az állati eredetű (tehén-, kecske-, bivaly- és juh-) tejek, illetve a felhasználásukkal készült étel, ital fogyasztásának mellőzését javasolják. Nemcsak tejet, de sajtokat, túrót, tejfölt, tejszínt, vajat, joghurtot, kefirt sem fogyaszthatnak, és az egyéb élelmiszerek vásárlásakor is mellőzni kell azokat, amelyek ilyen alapanyagot, összetevőt tartalmaznak.

Melyik, miért és kinek?

A tejfehérjére érzékenyeknek tehát némi megoldást jelenthet a különféle növényi tejek fogyasztása. A legelterjedtebb tejjellegű italok gabonából (pl. rizs, zab, árpa), vagy hüvelyesből (leggyakrabban szójababból), valamilyen olajos magból (napraforgó, szezám stb.) vagy csonthéjasból (mandula, dió, gesztenye, kókusz) készülnek, ám tápértékük növelése érdekében – a nagyipari gyártás során – vitaminokkal is, kalciummal is dúsítják ezeket – az általában „bio” termékként forgalmazott – tej jellegű italokat. 

Míg a magtejek fogyasztását elsősorban a fogyókúrázóknak ajánlják, addig a gabonából (rizs, búza, zab stb.) és a magas szénhidrát- és rosttartalmú, viszont minimális zsír- és közepes fehérjetartalmú álgabonákból (ilyen a hajdina) készült, tej jellegű italokkal a vegetáriánusok, valamint a tejfehérjére érzékenyek egészíthetik ki táplálkozásukat.

A tűréshatártól a zéró toleranciáig

A laktóz, azaz tejcukor okozta felszívódási, emésztési zavaroknak több fokozata van. Az enyhébb, kevéssé kellemetlen panaszok mellett a szakorvosok, táplálkozási szakértők megengedettnek tartják kisebb mennyiségű tej, tejtermék napi bevitelét. Az ugyanis egyénenként változik, hogy panaszmentesen mennyi laktóz elfogyasztását tolerálja az emésztőrendszer. 

Sokaknál a különféle savanyított, erjesztett tejtermékek (pl. joghurt, sajtok stb.) korlátozott mértékben fogyasztva nem okoznak kellemetlen közérzetet, mivel ezek kevesebb tejcukrot tartalmaznak, mint a tej. Az élőflórás joghurtokban nagy mennyiségben található probiotikum nagyban hozzájárul a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, ezzel pedig erősíti az immunrendszert is. 

Az enyhe laktóz-intoleranciában érintettek tehát fogyaszthatnak joghurtot, sajtokat (többek között a trappistát, parmezánt, goudát, edamit) is. Az sem ritka, hogy a tej, tejtermék natúr állapotban (pl. nyerstejként, túró- vagy körözöttként stb.) hasi diszkomfortérzetet, rossz közérzetet okoz, ám nyersanyagként felhasználva semmiféle bántó tünetet nem provokál. 

Súlyos esetekben azonban – amikor a szervezet egyáltalán nem termel a tejcukor megemésztését segítő laktáz enzimet, vagyis teljes laktázhiány (alaktázia) áll a szervezet túl heves reakciójának hátterében – ennek a deficitnek kiegyensúlyozása csak az egész életen át tartó, teljesen tejcukormentes diétával érhető el. E betegek számára megoldást jelent a vitaminokkal, ásványi anyagokkal dúsított növényi alapú tejpótlók, illetve a laktózmentes sajtok rendszeres fogyasztása.

Az összefoglaló néven tehéntej-allergiásoknak nevezetteknek mind a gasztroenterológusok, mind a dietetikusok azt tanácsolják, hogy vizsgáltassák ki: ételintolerancia, vagyis emésztőrendszeri probléma, avagy allergia, azaz az immunrendszer működési zavara „felelős” a különféle közérzetzavaró tüneteikért. A diagnózis ismeretében kérjék orvosuk, vagy táplálkozási szakértő segítségét a napi étrendjük összeállításához, elkerülendő mind az állapotromlást, mind pedig a hiánybetegségek kialakulását.

Jó tudni!

Sokszor a tejfehérje-allergiásoknak azt ajánlják a laikusok, hogy tehéntej helyett fogyasszanak kecske- vagy bivalytejet. Az allergológusok azonban arra figyelmeztetnek, hogy ezen állati tejek – hasonló összetevőik miatt – keresztallergia kialakulását indukálhatják, így ugyanolyan tüneteket, panaszokat okoz(hat)nak, mint a fő allergén, vagyis maga a tehéntej fehérjéje.