Komáromban több tagból álló hódcsaládot telepítenek át a
belvárosban lévő Rüdiger-tó szigetéről a Duna Tát közelében fekvő
szigetére.
Juhász Márton, az önkormányzat környezetvédelmi referense
elmondta, hogy a napokban egy utódot, és egy kifejlett állatot fogtak el
a hónap elején kihelyezett csapdákkal. Befogásukhoz egyedi, 160
centiméteres szerkezeteket készített a Kaposvári Egyetem hódkutatója,
Czabán Dávid. Csalinak almát és hódpézsmát használnak.
Az éjjellátó kamerák felvételei szerint a területen egy három-négy
tagból álló család él. Valószínűleg a 2013-as dunai árvízkor települtek a
szigetre, mert lakhelyükön, a koppánymonostori holtágban túl magas volt
a vízállás. Juhász Márton szerint a most
befogott állatokat átmenetileg a győri állatkertbe viszik, majd a
családot egyszerre telepítik át a táti Duna-szigetre, ott biztonságos
új otthonra lelhetnek.
A Komárom beépített részén fekvő élőhely
hosszú távon nem biztosít élelmet az állatoknak, tehát tovább kellene
vándorolniuk. A költözésre pedig önállóan nem sok esélyük lenne, mert a
tavat csak kis vízfolyás köti össze a Dunával. A
hódok időközben magánterületen is megjelentek. Az önkormányzat a
tulajdonosoknak megtérítette az állatok által okozott kárt, de tartani
lehetett attól, hogy a hódokat elzavarják a szigetről - tette hozzá a
szakember.
Hazánkban a hód visszatelepülése az elmúlt évrizedekben a WWF Magyarországnak köszönhető.
Hódkezelésről elméletben és gyakorlatban
Az eurázsiai hód hazánkban védett, őshonos faj, amely
Magyarországon az 1980-as évek vége óta ismét jelen van. A hódok részei a
hazai állatvilágnak, tevékenységük károsnak vélt hatásait pedig a
gazdálkodóknak és a természetvédelemnek közösen kell megoldania. Ennek
ellenére károkozásukról szóló negatív vélemények egyre gyakrabban
kerülnek a figyelem középpontjába. A WWF javaslata szerint az Ausztriában és Németországban alkalmazott megoldásokat kell a hazai viszonyokhoz adaptálni.
Kommentáld!