Műholdkép a falról
A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz. 17. század eleje között Kína északi határán épített erődítményrendszerek összessége, amelynek célja az volt, hogy a földművelő Kínát megvédje az északi nomád törzsek (nagy részben a hunok) támadásaitól.
A fal építése
A nagy fal valójában soha nem volt összefüggő fal, különböző
erődítményekből állt, amelyeknek jellege és elhelyezkedése a mindenkori
politikai helyzettől függően változott. Az első védelmi rendszert Qin Shi Huangdi kezdte kiépíteni az i. e. 210-es években a Hadakozó fejedelemségek korának korábbi falszakaszait felhasználva.
A későbbi dinasztiák némelyike új erődítményeket húzott fel (Han, Sui, Ming), míg más korszakokban a falat egyáltalán nem használták. A ma látható falszakaszok az 1368 és 1644
között uralkodott Ming-dinasztia idején épültek; ezeket már téglából
emelték, de a korábbi erődítmények fő építőanyaga a döngölt föld volt.
Mivel a fal nem összefüggő, egységes építmény, hanem különböző
korokban, egy több száz kilométer széles sávban épült falszakaszok
összessége, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik forgalomban
lévő hivatalos adat a fal hosszát 6352 km-re teszi, de más becslések
3000-10 000 km között ingadoznak. A Ming-kori fal legkeletibb végpontja a
Shanhaiguan átjáró a Bohai-öböl partján, legnyugatibb vége pedig a Jiayuguan átjárónál található Gansu tartományban.
Egy 2009-ben közzétett eredmény szerint a kínai nagy fal 290
kilométerrel hosszabb, mint eddig gondolták, majd 2012-ben is egy újabb
100 km-es szakaszára bukkantak a mongol határnál. Kína északnyugati területén, Xinjiang
közelében, archeológusok csoportja egy ötszáz kilométer hosszú falrészt
talált.
A hosszú építményt egyértelműen a nagy fal egy szakaszaként
kell kezelni. A nagy fal hossza ezzel a szakasszal együtt most már eléri
a 7200 kilométert,
ha pedig összeadjuk az összes – hegyvonulatokon kígyózó, sivatagokon,
pusztaságokon, mocsaras területeken át vezető – falszakaszt, akkor
hosszuk meghaladja az 50 ezer kilométert, ami a mai átszámítások szerint
még csak autóval is kb. 20 nap alatt lehet megtenni.
A fal szerkezete
A fal belseje
A nagy fal nagy része hegyvonulatokon húzódik úgy, hogy a külső oldalon meredek sziklák vannak.
A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból
áll. Belsejét döngölt agyaggal, illetve kőzúzalékkal töltötték fel.
Magassága átlagosan 10 méter, szélessége a talapzatánál 7-8 méter,
tetejénél pedig 4-5 méter.
A falon nyíllövésnyi távolságra egymástól bástyákat, erődítményeket és az ellenség esetleges támadásaira füsttel és tűzjelekkel figyelmeztető jelzőtornyokat építettek. A bástyákban, illetve az erődítményekben élelmiszert és fegyvereket
tároltak. A falon és közelében csapatok állomásoztak, hogy időben
jelezzék a külső támadásokat és a védelem első vonalául szolgáljanak.
A fal jelenlegi állapota
A fal egy még nem restaurált része
A fal egy kis részét restaurálták, elsősorban a turisták
miatt. Nagy része azonban az enyészetnek van kitéve, s így bizonyos
részek mára már szinte eltűntek. A fal napjaink vandalizmusának is
áldozatává válik, például kedvelt célpontja a graffitiseknek.
A fal tégláinak egy részét a helyi lakosok hordják el, hogy azokból
építkezzenek.
A Ming-kori falnak egyes becslések szerint 37%-a, más
becslések szerint 42%-a tűnt el. A fal más részei a szabálytalanul
működő bányák miatt omlanak le.]
Egyes turisták kíméletlen magatartása, az új fejlesztési projektek
elmaradása és a műemlékvédelem pénzhiánya is fokozza a problémát.
A nagy fal Badalingnál, 1988-ban
A kínai nagy falat az UNESCO 1987-ben felvette a világörökség helyszínei közé.
Az űrből láthatóság legendája
A közhiedelemmel ellentétben a nagy fal nem látható szabad szemmel a
világűrből. Csak néhány méter széles, és a színe hasonlít a
környezetéhez, így az űrből lehetetlen észlelni. Az ezzel kapcsolatos városi legenda (hogy a nagy fal volna az egyetlen ember alkotta dolog a földön, ami a Holdról is látszik) egy 1932-es amerikai képregényből ered.
Elméleti megfontolások azt mutatják, hogy a Nagy Fal szabad szemmel még
földközeli űrpályáról sem, vagy csak valószínűtlenül szerencsés
körülmények között lenne látható, egyszerűen nem elég vastag ahhoz, hogy
az emberi szem felbontóképességével ilyen nagy távolságból észlelhető
legyen.
Kommentáld!