Kinizsi Pál kiváló hadvezéri képessége, rendkívüli ereje és sorozatos győzelmei alapján szinte mondai hőssé vált.

1494. november 24-én Szent-Kelemenen halt meg Kinizsi Pál, Mátyás király egyszerű sorból származott, legendás erejű hadvezére. Valószínűleg 1446 körül született. Gyermek és ifjúkora nem ismert. A Kinizsiek szerb eredetűek. Pál apja már harcolt Hunyadi János alatt a törökök ellen.

Katonaként és hadvezérként 1468-ban tűnt fel a morvaországi hadjáratban, mint Magyar Balázs alvezére. A következő években részt vett Mátyás minden nyugati háborújában.

A lovagi harcmodorban is kitűnt, nemegyszer vett részt és győzött lovagi tornákon.

Mátyás híres "fekete seregének" egyik vezére lett.

A király birtokokkal jutalmazta szolgálataiért. Legismertebb közülük a nagyvázsonyi vár. A mezővárossá kinevezett Vázsonyba 1478-ban pálosokat telepített, számukra kolostort és templomot építtetett. Itt tartózkodott a legtöbbet feleségével, Magyar Benignával, aki hadvezértársa leánya volt.

Mátyás 1478-ban Kinizsit temesi várkapitánnyá nevezte ki, vagyis "az alsó részek főkapitányává", ami nagy hatalmat jelentett. Tíz vármegye katonai ereje felett rendelkezett. Ezt a tisztséget haláláig viselte. Legfőbb feladata a török elleni védelem, illetve nem ritkán a megelőző támadások vezetése volt. A legnagyobb és leghíresebb

csatáját az erdélyi Kenyérmezőn vívta a törökök ellen 1479. október 13-án. Báthori istván erdélyi vajda csapataival együtt az Erdélyt dúló Ali ruméliai beglerbég több mint 50 ezres seregét verték tönkre. Korabeli források szerint mintegy 30 ezer török maradt a csataéren.

Az 1480-as években is többször vezetett hadat a törökök ellen a balkáni területekre, nagy győzelmeket aratott. Pusztításairól is híres volt. Hírhedten kegyetlen kínzásokkal vallatta, majd végezte ki az elfogott törököket.

Mátyás érdemeiért báróvá emelte, és hét megyéből álló terület igazgatását bízta rá. Cserében megeskette, hogy halála után törvénytelen fia - Corvin János - királlyá választását támogatja.

Mátyás halálát követően azonban Kinizsi nem tartotta be esküjét, sőt Báthori vajdával együtt a Tolna megyei Csontmezőn vereséget mért Corvin hadaira. Így a Kinizsi által támogatott II. Ulászló lett a magyar király.

Kinizsi továbbra is a törökök ellen harcolt a déli országrészen. Eközben neki kellett szétvernie a Mátyás halála után lezüllesztett, ki nem fizetett, ezért az országot fosztogató "fekete sereg" maradékát.

1494 elején országbíróvá nevezték ki. Élete végén ismét a török ellen harcolt. Megmentette Nándorfehérvárt az árulástól. Az áruló katonákat, akik pénzért akarták az erősséget átadni, iszonyú kínzások közepette végeztette ki.

Még ebben az évben szélütés érte, de ennek ellenére hordszéken is tovább folytatta hadműveleteit. Éppen Szendrő ostromához készült, amikor utolérte a halál.