Vannak itt szélsőségesen kemény teleket hozó, növényzettel alig zavart tundrák, végtelenbe nyúló, összefüggő, örökzöld takarót alkotó erdőségek, máig formálódó domborzatú, forrongó vulkáni tájak és változatos, számtalan különböző élőhelyet felvonultató közép- és magashegyvidékek.

A sorozat epizódjai Oroszország legszebb, legérdekesebb és ember által talán legkevésbé zavart vidékeit tárják elénk, veszélyes vagy éppen túlzottan is félénk, csak nagy nehezen kameravégre kapható lakóikkal együtt. Szibériában egyebek mellett találkozhatunk a híres pézsmaszarvasokkal, melyek hímjei pézsmamirigyeik ellenállhatatlan illatú váladékával vonzzák magukhoz a nőstényeket; a Jeges-tenger partvidékén tanúi lehetünk, amint néhány jegesmedve elejt egy, a csapatától vesztére elkóborolt rozmárt; Kamcsatkán megleshetjük a félsziget rettegett barnamedvéit, amint éves rendes lazaclakomájukat fogyasztják; az Amur vidékén pedig megkísérelhetjük becserkészni a legendás szibériai tigrisek néhány példányát - ami nem könnyű feladat, mert természetes körülmények között ma már mindössze harminc példány él belőlük az egész világon.

A kontinensnyi területet bekalandozó, gyönyörű sorozat Oroszország ritkán látott, egyszerre nagyon vad és nagyon szelíd arcát mutatja meg - kinn, az ezer titkot rejtegető vadonban...

Oroszország kelet-nyugati irányban mintegy 10 ezer kilométer hosszan nyúlik el. Szibéria a Föld szárazföldi területeinek közel 10%-át teszi ki. Novembertől februárig Szibéria teljes területét hó fedi. A Szibéria északi részét több mint hétmillió négyzetkilométeren borító örökzöld tajga a világ leghatalmasabb erdeje.

Szibéria állatai

A jakut lovak domináns hímjei több nősténynyel is párosodnak.

A hím pézsmaszarvasok arca a kengurukéhoz hasonló, s a vetélytársakkal való rivalizáláshoz agancsok helyett "vámpírszerű" felső szemfogakkal ruházta fel őket a természet.

A rénszarvasok évente körülbelül ötezer kilométert vándorolnak, többet, mint bármelyik másik szárazföldi emlős. Futási sebességük a 80 kilométer per órát is elérheti.

A szibériai szögletesfogú gőték vérük speciális összetételének köszönhetően a mínusz 40 fokos hidegeket is átvészelik, s ha kell, éveket várnak fagyott állapotban a "feltámadásra".

A mókusok pofájukban hordva körülbelül négy kilogrammnyi táplálékot halmoznak fel odújukban.

A Közönséges (vagy európai) farkasok

falkákban élnek és vadásznak. Egy falka territóriumának kiterjedése a 13 ezer négyzetkilométert is elérheti. Kitűnő szaglásuknak köszönhetően távolról megérzik a dögök vagy az élő zsákmányállatok szagát. Egy farkas naponta kilenc kilogramm húst képes megenni, és mintegy 200 kilométert vándorol. Nem alszanak téli álmot. Falkáik ősszel és télen nomád életmódra váltanak. Csak a domináns pár szaporodik, de a kölyköket az egész falka gondozza.

A Hódarvak

Egyedszáma már csak körülbelül 3500 a világon. A telet Kínában töltik, de a több ezer kilométerrel északabbra fekvő orosz tundrán szaporodnak. Nőstényei két tojást raknak, az utódok gondozásában az apa és az anya is részt vesz.

A világ legnagyobb juhai, körülbelül 160 kilogrammot nyomnak. Szarva három év alatt éri el teljes méretét. Egy kifejlett argali szarva akár 190 centiméter hosszú is lehet, s akár 20 kilogrammot is nyomhat. Agya a szarvuk töve mögött található. Közel száz kilométeres órás sebességgel döfnek egymás felé rivalizációs harcuk közben.

A Barnamedvék

Egyetlen mancssuhintással el tudnak intézni egy tehenet. Szürkületi állatok, előszeretettel járnak élelem után félhomályos órákban. Több mint három kilométeres távolságból képesek megérezni egy dög szagát.

Körülbelül hatvanezer zsákmányállatot cipelnek be naponta egyetlen hangyabolyba. Hangyasavval pépesítik fel áldozatuk testét. A világ teljes hangyapopulációjának súlya közel annyi, mint a világ teljes emberpopulációjáé.

A Bajkáli fókák

Az egyetlen édesvizi fókák a világon. Kolóniákat alkotnak a Bajkál-tó közepén található Ushkani-szigeteken. Akár 25 kilométer per órás sebességgel is képesek a víz alatt haladni. Testét zsírréteg borítja, mely a víz alatt és felett egyaránt védelmet biztosít számára a hideg ellen.

A Bajkál-tó

A hetedik legnagyobb édesvízű tó a világon. Hossza 636 kilométer, legnagyobb szélessége 80 kilométer.

A Föld édesvízkészletének mintegy egyötödét raktározza magában, annyit, mint az észak-amerikai Nagy-tavak együttesen. Felszínén telente közel egy méter vastag jégpáncél keletkezik. Vizében élő fajok hatvan százaléka endemikus, csak itt található meg. 25 szigete közül az Olhon a legnagyobb, körülbelül akkora, mint Dubai. A világ legrégebbi és legmélyebb tava.

/Október 1., csütörtök 21.00 National Geographic Channel/