Akit jó sorsa a spanyolországi Elchebe (Elx) elvet, szánjon időt az észbontó El Huerto del Cura botanikus kert megtekintésére.

 A szerény portál mögött csodák bújnak meg

A hely különlegessége, hogy egy, az egész világon egyedülálló pálmakert (palmarium) része, és elnevezése az egészséggel áll összefüggésben. Amin egyébként nincs is sok csodálnivaló, hiszen a meglehetősen száraz klímájú vidéken nagyon kellemetes megilletődve üldögélni a csobogó szökőkutak, serényen ide-oda folydogáló patakok mellett, 30-40 méter méteres magas árnyat adó pálmák alatt, és megannyi szubtrópusi nagy levelű aljnövény társaságában.

Bizony, ilyen helyen megilletődik a növényeket kedvelő, mert láthatja, hogy a nedvességben, melegben mire képesek azok a növények, amelyek többsége az otthoni virágtartókban a legnagyobb gondosság ellenére is éppen csak megél.

A magyar látogatónak itt nincs mit tennie, csak sétálni, csodálni a világ szinte minden pontjáról összeszedett és az alig másfél hektáros kertbe zsúfolt pálmafajokat. Nyilván nemcsak a ma emberét kápráztatják el a csodálatosan bókoló növényóriások, mert az egyes növényekre aggatott táblák jelzik, hogy ki ültette őket. Királyok, világhírességek, akik között megtalálható Erzsébet magyar királyné, Sissi neve, és Habsburg Ottóé is.

A 2500 éves elchei nő híres mellszobra, eredetije a Louvre-ban

Aki megteheti, vásárolhat a parkban apró edényes növényt és magokat. Pár fénymásolt pedigrét is mellékelnek, de kétlem, hogy a park faiskolájában növekedtek volna az apró növények, a magok esetében nagyobb erre az esély.

A Huerto del Cura előéletéről annyit kell tudni, hogy a pálmakertet egy Joseph Brown nevű pap kezdte nem sokkal 1900 előtt botanikus kertként művelni és a növényeket gyűjteni.

A pálmák között tekereg a pálmabambusz (Chamaedorea seifrizii)

A kert egyik fő növénye a császári pálma. Az emblematikus növényt Sissivel hozzák összefüggésbe, aki 1894-ben látogatta meg Brown lelkészt és kertjét.

A császárpálma évszázada képeslapon

A különleges pálma legalább 170 éves, de még egy jó harmincasa biztos hátravan, mert a pálmabotanikusok szerint a pálmákkal a bajok 200 felett kezdődhetnek. Különlegessége abban rejlik, hogy 60 éves korában a gyökérnyaktól két méteres magasságban hozott hét oldalhajtást, a hét tonnásra gyarapodott pálmacsillár 17 méteres ágait már 110 éve tartják a vaskengyelek.

A pálmahíresség kedveltségét mutatja az is, hogy a negyedmilliós város bizonyára legtöbbet fényképezett szimbólumává vált.

A pozsgásokkal teleültetett sziklakertbe bolygónk szárazabb régióiból kerültek a kaktuszok és más pozsgások. Kisebbek, nagyobbak, láthatóan jól érzik magukat, s bemutatóul szolgálnak azoknak a rajongóknak, akik talán ide még eljutnak, de az eredeti élőhelyekre nem. A gyönyörű botanikus kertre 2-3 órát érdemes szánni, miután leszurkolták az 5 eurós belépődíjat.

FORRÁS : Czauner Péter
2013.08.22. 08:00