Kisboldogasszony egy katolikus egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án vagy valamelyik hozzá közel eső vasárnapon tartanak. Kisboldogasszony ünnepe egyben Szűz Mária születésének ünnepe is. Latinul Nativitas B.M.V. A hagyomány szerint Mária születése a jeruzsálemi Betheszda-fürdő mellett volt

Azért lett szeptember 8-a az ünnep, mert ezen a napon szentelték fel azt a jeruzsálemi templomot, amely azon a helyen áll, ahol a hagyomány szerint Szűz Mária született. Ez a templom ma is áll, Szent Annának szentelve..

A XII. századtól kezdve kerül szeptember 8-ra az ünnep. Magyarországon a XVIII. században fejlődött ünneppé. Ekkor fejlődött ki számos népszokás is. 1955-ben eltörölték.

Ma Magyarországon közel 180 Kisboldogasszony templom vagy kápolna van, melyeknek általában ezen a napon van a búcsújuk. A legismertebb zarándokhely a máriaremetei Kisboldogasszony-templom, ahol már számos csoda és jelenésmegtörtént.

A Kisboldogasszony-búcsúk éneklő menetekké alakulnak, ahol van Mária-szobor, ott leányok viszik magasba emelve. A menet elejét ministráns fiúk vezetik.

Népszokások

A fecskék ekkorra már összevárják egymást, s még a rossz idő beköszöntése előtt, a többi vándormadárral együtt melegebb égtájak felé repülnek. Ezért nevezik ezt a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”.

A néphagyomány szerint Szűz Mária születésének napja, ezért Magyarországon kedvelt búcsúnap, s az asszonyok számára dologtiltó nap. Különösen a fonás tilos, senkinek eszébe se jusson e napon fonni, legfeljebb hajat!

Hajdanán az asszonyok  együtt mentek  ki a szabadba, úgy várták együtt a  napfelkeltét. Úgy tartották ugyanis, hogy   a felkelő napban megláthatja Máriát az, aki arra érdemes. a netán eső, vagy felhő akadályozta a lehetséges látomást, abból csapadékos vetésidőre következtettek az időjárás megfigyelői.

 A legenda szerint Mária születésének az éjszakáján keletkezett a hunyor, mely gyökerének gyógyerőt tulajdonítottak. (Amikor Jézust szülte, akkor keletkezett  a gólyahír, amelyet szintén gyógyerejűnek tartanak. Máriának a menekülésekor hullott könnyeiből fakadt a gyöngyvirág, hajából az árvalányhaj, a gyermek Jézus mosdóvizéből pedig a nefelejcs.)

Tennivalók Kisboldogasszony napján:

Egyes vidékeken  e napon kezdték el vetni a gabonát, melyet kisasszony napjára virradóra, tehát előző este kitettek a szabadba, hogy a harmat érje, s így "az Úristen szentelje meg". Fontos, hogy „Szent Mihálko má fődbe kerüljön a mag”. Az időjárást is figyelik a gazdák, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre.  

E napon kezdik a  dióverést, ezért ideillik a vers:

Nagy László: Dióverés 

Elsuhogott az a füttyös 
sárgarigó délre. 
Sárgul az árva diófa 
zöld terebélye. 

Levelek lengnek, akár a 
színarany rigó-szárnyak, 
elszállnak ők is a szélben 
puszta határnak. 

Áll a diófa, és érett 
kincsei válnak tőle: 
szellő ha bántja az ágat, 
buknak a földre. 

Szaporább kopogás, csörgés 
támad, ha jön az ember, 
s bottal az ágak bogára 
boldogan ráver. 

Földre, fejekre, kosárba 
kopog a dió-zápor, 
burkos dióra a gyermek 
kővel kopácsol. 

Már, mintha álmodnék, hallom 
zaját a jó örömnek, 
darálók forognak, diós 
mozsarak döngnek. 

Fagyban és nagy havazásban 
meg kell maradnunk jónak 
s tisztának is, hogy örüljünk 
csörgő diónak. 

Majd csorgó hó levén ring a 
picike dió-csónak, 
s lomb zöldül újra a füttyös 
sárgarigónak.

 Terményvarázslásra is alkalmasnak tartották  Kisboldogasszony napját:

A gazda megszentelte a vetőmagot. Ehhez  tiszta ruhába öltözött, s menet közben senkihez egy árva szót sem szólt, vetés közben pedig főleg tilos volt káromkodni. Miután végzett, magasra dobta a zsákot, hogy akkorára nőjön majd az elvetett magból a gabona. Más vidékeken  az elvetendő búzát Kisasszony napjára virradóra ( tehát 7-én estig)  egész napra a harmatra tették azért, hogy meg ne romoljon, meg ne dohosodjon. 

Igyekeztek ekkorra összegyűjteni a tyúkok alól a tavaszig elálló tojást, megszedni a gyógyfüveket, alvóra szemezni a gyümölcsfákat. Az utóbbi természetesen a férfiak dolga volt, akárcsak a szántás, vagy az aktuális magvetés.

 Ellentétes nap is, mert amilyen az idő ezen a napon, annak az ellentéte következik majd be az ősz folyamán.Az időjárást is nagyon figyelik a gazdák ekkor, mert ha esik, nem lesz jó idő a vetésre. Ha bugyborékos vagy ritkaszemű az eső,  esős időszakot jósol. A népi időjóslás szerint amilyen ennek a napnak az időjárása, annak az ellenkezője jellemzi az egész őszt. Hegyvidéken úgy tartják, ha Kisasszony napján nem köszönt be az éjszakai fagy, akkor hosszú, meleg lesz az ősz. Ennek különösen a szőlészek szempontjából van nagy jelentősége, hiszen a régi mondás szerint:

“Szeptemberi meleg éjszakák finom bort érlelnek.
Ha hidegre fordulnak Máriák, savanyúak lesznek.”

 Babba Mária - Petrás Mária alkotásaBoldogasszony  hitünk jóval  a Jézus előtti időkből ered.

 Boldogasszony ünnepek az egész évben felbukkannak, közös vonásuk, hogy mindegyik Szűz Mária ünnepléséről szól. Hét Boldogasszony  ünnepet tart számon a néphagyomány, a hetes szám szakralitására kell odafigyelnünk!

Kölcsey Himnusza előtt a Boldogasszony Anyánk kezdetű ének töltötte be a Himnusz szerepét a katolikusok számára.