kisrégió 2012.05.15. | 19:21 A barcasági csángók – AUDIÓ
A
Barcaság területén tucatnyi faluban élnek barcasági csángók. Legnagyobb
számban a Hétfalunak nevezett tájegységen, ami alapján nevezik őket
hétfalusi csángóknak is.
Hétfalu eredetileg királyi birtok volt, melynek egyes részeit a 14.-15.
században kezdték eladományozni, majd II. Ulászló zálogosította el
Brassó városának.
Az eredeti gyér népesség a kora Árpád-korban a Dél-Erdélyben, (Fehér vármegye) lakó magyarokkal (székelyekkel) gyarapodott.
Mai településeik a 13. században alakultak ki, és az ez időtől fennmaradt oklevelek is csak székelyeknek nevezték őket.
A központi királyi hatalom összeomlása után nem történt meg a zálogból
visszaváltás, és Brassó másfélszázados ellenkezés ellenére jobbágysorba
süllyesztette az egykor szabad jogállású határőrző Hétfalu lakosságát.
Mivel kevés földjük maradt, a szomszédos szász községekben vállaltak
munkát (feles bérletet) és fakitermeléssel foglalkoztak. Sokan a jobb
megélhetés reményében kivándoroltak Óromániába. Hosszabb ideig
foglalkoztak fuvarozással, szekerezéssel. Így jutottak el sokan
Bukarestbe, ahol erős diaszpórát alkottak. Az 1930-as évekig a városi
bérkocsi, később pedig a taxi személyfuvarozást nagyrészt ők látták el.
Szász hatásra a barcasági csángók az evangélikus felekezet követői lettek.
A barcasági csángók Négyfaluban: Bácsfaluban, Türkösön, Csernátfaluban
és Hosszúfalban élnek, valamint Háromfaluban: Tatrangban, Zajzonban,
Pürkerec-en lakó csoportjait hétfalusi csángók-nak nevezik.
A Brassóhoz közelebb eső négy falu mára már teljesen összeépült és Szecsele vagy Négyfalu néven alkot várost.
A távolabbi háromfalu: Tatrang, Zajzon és Pürkerec különálló települések.
Barcaújfalu régi fazekasközpont volt, Krizba lakossága a középkorban
valószínűleg katonai feladatokat látott el a Krizbai hegy tetején
található várban. Apáca már közelebb esik a székelyföldhöz, ezért
kulturálisan is sokkal közelebb áll ehhez. Bodola, Keresztvár, Brassó
magyar lakosságát nem tekintik csángónak.
wikipedia.org
Kommentáld!