kisrégió  2012.06.25. | 09:59 Falvaink – Székelypetőfalva, Kovászna megye – AUDIÓ

A település Kézdivásárhelytől 10 kilométerre délre, a Feketeügy bal partján fekszik. Közigazgatásilag Zabolához tartozik.

A Szörcse és Imecsfalva között fekvő falucska határában a régészek egy közel 300 sírból álló, kora középkori polgári temetőt tártak fel, amelynek leletanyag bizonyítja, hogy itt már a 12. század közepén szervezett magyar település volt.

Régen nem volt ennyire elszigetelt falu, ugyanis rajta haladt át az egykori főútvonal, melyen a királyi postakocsik is közlekedtek.

Petőfalva Háromszék egyetlen jobbágyfaluja volt. Lakói a Mikes család jobbágyai voltak, akik 1848-ban szabadultak fel.

A falu középkori templomáról nincs fennmaradt írásos bizonyíték, de tény, hogy egészen 1711-ig a jelenlegi templom sekrestyéje szolgált templomul a kis település római katolikus hívei számára. Akkor építették a ma látható templomot Assisi Szent Ferenc tiszteletére. A Szent Ferencet ábrázoló oltárkép 1762-ben készült. Az épületen 1823-ban nagyméretű javításokat végeztek, 1825-ben pedig tornyot is emeltek hozzá. Ugyanabban az évben készült az orgonakarzat is, a hangszer Kolonics István kézdivásárhelyi orgonaépítő műhelyéből való, állítólag a mester 1891-ben, nem sokkal halála előtt építette. A templomtoronyban két harang is szól: a nagyobbat a templom patrónusa, a kisebbet Nagyboldogasszony tiszteletére öntették a hívek.

A gyerekek oktatása az I-IV osztályos iskolában zajlik.

Petőfalva borvizeiről híres, melyeknek gyógyhatását már évszázadok óta ismerik. A falu határában található Fortyogófürdőnek már az 1800-as években nagy látogatottsága volt. Nemcsak a környékről, de messzi tájakról is fogadta a reumatikus bántalmakra panaszkodókat, ugyanis a régi öregek szerint a pezsgő víz csodaszerként hatott ezekre a bajokra. A fürdő évtizedeken át csak az emlékezetben létezett, 2008-ban azonban ismét összefogott a község lakossága, önkormányzata, testvértelepülései, a helyi vállalkozók és a turisztikai szakértők, ahhoz, hogy ma ismét népi fürdőként működhessen. A népi fürdő a svéd és finn fürdőkultúra elemeivel is gazdagodott: egy nyolc-tíz férőhelyes fafűtéses szaunaház és ehhez tartozó öltöző is birtokba vehető a helyszínen. Az épület falán részletes tájékoztatás olvasható a fürdő vizének gyógyhatásáról, emellett a látogatók részletes betekintést kaphatnak a falu múltjába.

Ebben a műsorban Péter Sándor római katolikus plébános, Héja Benedek harangozó, Hegyi István református lelkész, Hán Deák Anikó óvónő, Jakabffy Enikő tanítónő, Faragó Etelka (80), Héja Elemér közösségi rendőr és Héja Mária Magdolna háziasszony vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról.

Marosvásárhelyi Rádió