Csíkmadaras Csíkszeredától 16 km távolságra fekszik a Hargita-hegység és a Csíki-havasok által körülzárt medencében, az Olt folyó mentén. Nevét madarakban gazdag területéről kaphatta, de lehet hogy solymászok faluja volt.

Általában csak áthajtunk Csíkmadarason, amikor Szeredából Gyergyószentmiklós fele megyünk. Talán pontosan azért, amit a polgármester úr is mondott: mert Madarason mindig az a kérdés, hogy hol van a település központja.
A Látogató benézett a házak mögé, az utak alá, a hidak mellé. Oda, ahol a madarasiak élnek.

A Látogatónak elsőként Ördögh Imre bácsi mesélt Csíkmadaras történetéről és történelméről. A pápai jegyzékek szerint Csíkmadaras 650 éves település, temploma az 1700-as években épült, 1742-ben pedig már önálló, emeletes iskolája volt, mesélte büszkén Imre bácsi

.A Hargita Tv stábja ezután Marika nénit kereste fel, aki 40 évig tanítónőként tevékenykedett, az elmúlt 20 évben pedig számtalan székelyruhát gyűjtött össze, hogy megmutassa az érdeklődőknek: Csíkmadarason nem csak a piros-fekete viselet honos. Tankóné Péter Mária-Terézia célja az volt, hogy a színes népviselet, amelyre gyermekkorából jól emlékszik, ne merüljön feledésbe. Marika néni olyan régi darabokat is összegyűjtött, amelyeket az 1850-es években szőtték, varrták. A nyugdíjas tanítónő, aki már több könyvet adott ki a település történetéről, az ott élőkről, a népviseletről, megelégedéssel nyugtázza, hogy manapság minden ünnepet székelyruhában köszöntenek a madarasiak, és újra szövik a régies szoknyaanyagot, mellényanyagot.

Bíró László, Csíkmadaras polgármestere bemutatta a település parkját, elmondva, náluk vita tárgyát képezi mindig az a kérdés, hogy, hol is van a központ, mivel a településrendezésre későn gondolva nem jelöltek ki egy piacteret, mint más helységek, ahogy ezt megtették. A polgármester elmondta azt is, hogy park, amely alkalmas a további fejlesztésekre, és szabadtéri rendezvényekre, sportpályákat is magába foglal. Bíró elégedett: a lakosság jól fogadta az új létesítményt, hiszen délután, illetve este rendszerint benépesül a park fiatalokkal, gyereküket sétáltató anyukákkal.

Csíkmadaras egyik legnagyobb kincsét hasznosítja az a törpevízerőmű, amelynek építését az önkormányzat kezdte el, de később helyi vállalkozók is beszálltak és finanszírozták a munkálatokat, mivel egyre többen ismerik fel, hogy van perspektíva a zöld energiában.

Miután az első vízerőmű tavaly év végén indult be próbaüzemmódban, majd tavasszal már teljes kapacitással működött, a polgármester úgy véli, hogy őszre a második vízerőművet is sikerül üzembe helyezzék.

Hargita Tv, Látogató