kisrégió 2012.11.03. | 12:01 Falvaink – Bölön – Kovászna megye – AUDIÓ
A település Nagy- és Kisbölön összeolvadásából, valamint a Korlát-patak
völgyében fekvő Kircz falu csatlakozásából keletkezett. Községközpont,
Bölönpatak tartozik hozzá
Sepsiszentgyörgytől 35 km-re északnyugatra a Baróti-hegység nyugati
előterében az Oltba ömlő Bölön-patak mellett fekszik. Területe ősidők
óta lakott, 1334-ben Belen alakban említik. A 16. században Bölön a
vidék legnagyobb települése.
Egykor a mainál nagyobb jelentősége volt, hiszen Izabella királynétól
szabadalmakat és vásárjogot nyert. Az 1567-es összeírás szerint 130
kapujával nagyobb, mint a 125 kaput számláló Marosvásárhely, a 60 kaput
számláló Kézdivásárhely, a 63 kaput számláló Sepsiszentgyörgy és a csak
54 kaput számláló Székelyudvarhely.
A Paphegyen álló vártemplom eredete a 14. századig nyúl vissza. Az
impozáns várfalakkal és saroktornyokkal övezett régi vártemplom 1612-ben
kiállta a brassói bíró seregének ostromát. A középkori templom helyére
1893-94-ben új – a környék templomait tekintve szinte székesegyház
méretű – keleti stílusú templomot emeltek a Törökországot bejáró Pákey
Lajos tervei alapján, mely messze kimagaslik a vidéken. Innen is az
elnevezés, hogy Bölön az unitáriusok Rómája. Az erődöt 1940-ben a
földrengés nagyon megrongálta.
Református temploma 1768-ban, ortodox temploma 1799-ben épült. A
látnivalók közül megemlíthetjük, a Biró család tulajdonában lévő Dónáth
kúriát, amely a 18. században épült. Határában több borvízforrás fakad,
híresek a zúgói, a farkaslaki borvizek, valamint a Korlát-patak
völgyében feltörő kénes Kénosi borvíz.
A Bogos szántóföld felett az 1890-es években kénes fürdőt rendeztek be,
amely elhanyagolt állapotban van. Itt született Bölöni Farkas Sándor
utazó és emlékíró, Bölöni Bedő Pál unitárius püspök, Bölöni Sikó Miklós
festő, Agyagási Mihály volt somosdi református lelkész és Albert Álmos
erdélyi magyar politikus is.
marosvasarhelyiradio.ro
Kommentáld!