kisrégió  2012.10.30. | 20:40 Falvaink – Csíkkarcfalva – Hargita megye 1. – AUDIÓ

A település Karcfalva, Ábránfalva és Tótfalva összeolvadásából keletkezett, már az 1330-as években létezett. Egykori járási székhely, mely Csíkjenőfalvával, Csíkdánfalvával és Csíkmadarassal együtt alkotta a Csíknagyboldogasszony községet.

Madaras 1742-ben önállósul, Dánfalva az 1920-as években. Ma Csíkjenőfalva tartozik hozzá. Csíkszeredától 23 km-re északra, a Madicsa és a Székászó-patak Oltba ömlésénél fekszik. Neve népies magyarázat szerint az egykori Harcfalva alakból képződött, mások szerint a kepe régi karc alakjával függ össze.

Nevét egyesek szerint egy Kurs nevű törzsről nyerte. Ritkábban használatos a Csíknagyboldogasszony egyházközség név is. Ezt a nevet a Karcfalva és Jenőfalva határán épült vártemplom után kapta amit Nagyboldogasszony tiszteletére építettek. A hagyomány szerint a falu eredetileg a mai Madicsa helyén feküdt és Nagymadicsa volt a neve. 1566-ban Karchijfalva néven említik. 1853-ban a falu leégett. 1910-ben 1245, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1992-ben 1291 magyar lakost számláltak. Társközségeivel együtt 5785 lakosából 5736 magyar, 29 cigány és 20 román volt.

A közigazgatásilag Csíkkarcfalva községközponthoz tartozó Csíkjenőfalva és Csíkszenttamás a Hargita aljában még abban az időben települt, amikor a medence nagy része mocsaras volt. A község határában, a Csonkatoronynak nevezett rom Felcsík egyetlen templomának maradványa, ahová a hívek még csónakkal jártak misére. A három falu közül Csíkkarcfalva lakossága a legkevesebb, mégis előnyös fekvése és fejlettsége a környék központjává tette.

A templom alatti tér ünnep- és vasárnapokon piactérré alakult, majd 1840-ben Bécsben szerzett vásárjog alapján minden csütörtökön hetivásárt tartottak. Ez a hetivásár mai napig fennmaradt. A hetivásárok mellett számtalan üzlete és kisipari termékeket előállító műhelye is működött. Már az 1800-as években Csíkkarcfalvának volt gyógyszertára és itt működött Felcsík egyetlen kórháza.

Nagy múltra tekint vissza az iskola, léte 1585-ig vezethető vissza. A 2000. augusztusi Nagyboldogasszony Napokon, amelyet a Nagyboldogasszony alapítvány szervezett, az iskolát a falu szülöttéről, Mártonffy György püspökről nevezték el. Ugyancsak Karcfalván tevékenykedett Léstyán Ferenc plébános, aki Megszentelt kövek címmel összeírta Erdély összes templomát. A polgárosodás éveiben Karcfalva városias külsőt öltött. Az Olt vizén több malom működött.

Az műsorban Farkas Árpád római katolikus plébános, Botár István a Csíki Székely Múzeum régésze, Bálint Zoltán kántor, Bartalis Ágoston és Bartalis Irén a Reménysugár nyugdíjas alapítvány elnökének vallomásai alapján kapunk képet a hajdani és a jelenlegi faluról.

marosvasarhelyiradio.ro