Mottó: „… a nagy király pedig Kicsi-Pogány-havasnál (…) táltos lovával leugratott a völgybe, hol a lezúgó tiszta patakba lovát megitatván, azt mondá: Igyál lovam, mert ez szép víz!" (Baran- golások Felcsíkon és a Gyímesek vidékén, szerk. Pomjánek Bé- la, Szabó Károly, Mara Árpád)

Csíkszépvíz vagy egyszerűen Szépvíz, ahogy lakói emlegetik nagy múlttal és hagyományokkal rendelkező községközpont. A Tatros völgyét őrző falvak legnagyobbika. Csíkszeredától 12 km- re északkeletre a Szépvíz-patak völgyében fekszik. Csíkszent- miklós, Bükkloka és Csíkborzsova tartozik hozzá.

Szépvízen kedvesen mosolygósak az emberek, még a hirtelen hideg sem zavarja meg kedélyüket. A Látogató csapata előszőr a szépvízi Örmény katólikus templomba lépett be, ahol Gábor Zoltán plébános elmesélte, hogy Erdélyben négy olyan település van, ahol az örmény hagyomány erőteljesen befolyásolta a közösség gazdasági és kultúrális világát. Nem véletlen az sem, hogy védőszentjük Világosító Szent Gergely.

Szépvízen az ífjúság aktív szereplője a mindennapoknak és különböző kezdeményezések következtében a település életét egyedi színfoltként gazdagítják.

Szépvíz híres a borvízforrásairól és fürdőiről is, de télvíz idején inkább a bakkancsos hegyiturizmus fele orientálódtunk. A biztonságos hegyiturizmus jelentőségéről, Fekete Örs hegyimentővel beszélgettünk.

Hogy milyen lehet egy hadi magángyűjtemény és milyen kincskre bukkantunk Szépvízen, azt Vándor Károly magángyűjtőtől tudtuk meg.

Ferencz Tibor polgármester a település fejlődését, különböző tevékenységek lendületét említette meg és kifejtette, hogy Szépvízen valóban szépen lehet élni.

A szépvízi katolikus közösség egyházilag a szomszédos Csíkszentmiklós plébániájához tartozott, bár nagyobb település volt, mint szomszédja. A szépvízi római katolikus templom 1880 és 1892 között épült Kiss Sándor gyergyócsomafalvi mester tervei alapján, Szász István üvegcsűri építész kivitelezésében, neogótikus stílusban. A harangokat Pozsonyból, a szobrokat Tirolból vásárolták. Felszentelése három év múlva, június 27-én, Szent László napján és az ő tiszteletére történt.

Az Örmény emlékház története 2009-ben kezdődött el, amikor az Örmény Szentháromság Alapítvány visszakapta ezt az épületet, amely korábban oregotthonként működött. A felújítási munkálatokat követően 2011-ben az Örmények Találkozójára, megszervezik az első kiállítást.

Jelenleg az emlékház három nagy terme várja a látogatokat, ahol az örmény családok régi fotóit, leveleit tekinthetik meg, valamint a sajátos örmény egyházi ruhákat és templomi kellékeket. Emellett pedig a múzeumban eredeti örmény szoba és időszakos kiállítások számára kialakított helyiség is található. A múzeum nemcsak az örmény zarándokok célpontja, hanem növei a község idegenforgalmát is.

Híres volt az örmény kaszínó is, amelyet kezdetben csak az örmény kaszínótagok látogathattak, később a tagok meghívottként más nemzetiségüeket is vihettek magukkal. A kaszínó épületében kölcsönkönyvtár is működött, ahová magyar hírlapok jártak. Ide gyűltek össze esténként szórakozni az örmény családok. A nők a könyvtárban olvasgattak, kézimunkáztak, beszélgettek, míg a férfiak kártyáztak vagy biliárdoztak. A kaszínó épületét 1948-ban államosították, jelenleg a községi könyvtár és kultúrotthon működik benne.

Csíkszépvízen közel 30 taggal működik az az ifjúsági szervezet, amely aktív résztvevője a település közösségi életének. Különböző rendezvényekbe és kezdeményezésekbe kapcsolódnak be és remélik, azt is hogy a közeljövőben saját székházat is sikerül majd kialakítaniuk, ahol hatékonyabban tudnak majd tevékenykedni.

hargitatv.ro, Látogató

kisrégió  2013.12.13. | 21:38 Látogató – Csíkszépvíz – VIDEÓ