A Kissomlyó-hegy a csíksomlyói kegyhely közelében helyezkedik el, a somlyói borvízforrástól keletre, a Nagysomlyó-hegy északi nyúlványaként.
A Csíki-medence közepén található Kissomlyó-hegy, a hagyomány szerint a székely katolikusok szent hegye, amelyet évszázadok óta imádkozva járnak végig a zarándokok.
A hegy oldalán halad végig a pünkösdszombati nagy búcsús körmenet.
Nyugati részén vannak elhelyezve a kálvária stációinak keresztjei. A
hegytetőn három kápolna áll, ahol szintén ájtatosságra gyűlnek össze a
keresztények.
A Kissomlyó-hegy aljától meredek oldalon lehet feljutni a a
Salvator-kápolnához. A nép ezt az oldalt, amelyen a régebbi keresztek
mellett stációs keresztek is láthatók, Jézus-hágójának nevezi. A régi kereszteket 1868-ban állították, amelyekből csak néhány maradt meg. A kőkereszteket az első világháború után készítették, ugyanakkor a második világháború után újabbakat is állítottak.
A Kissomlyó csúcsán a Salvator-kápolna látható, amely a hegyen lévő kápolnák közül a legrégebbi és művészeti szempontból a legértékesebb.
A kápolna építéséről nem maradtak fenn hiteles adatok. Losteiner Leonárd a ferences rend krónikása szerint, minden bizonnyal az 1456-os nándorfehérvári győzelem emlékére épült:
és a Nagy Hunyady 1456-b“Capistrán an a Megváltó átváltozásának
napján, augusztus 8-án, a Salvator nevét segélyül híva nyerték meg a
csatát.”
Hármasoltár A Kissomlyó és Nagysomlyó nyergében, a híres csíksomlyói búcsú napján a katolikus mise helyszíne
Az egyhajós, boltozott, négyszögletes szentélyű középkori kápolna, minden valószínűséggel a XV. század második felében épült, amelyet a tatárbetörések után 1678-ban kibővítettek.
A Salvator-kápolnát Urunk Színeváltozásának tiszteletére szentelték fel 1680-ban.
Búcsúsnapján augusztus 6-án, ünnepi szentmisét tartanak a Szent
Salvator tiszteletére, ahová a katolikus székelyek minden évben
elzarándokolnak.
A kápolnát 1780-ban újjáépítették, 1878-ban megújították és megnagyobbították.
Művészeti szempontból kiemelkedő a festett kazetták alakos ábrázolása, valamint a kazettás mellvéddel ellátott nyugati karzat.
A Salvator-kápolna épülete és művészi berendezése a vidékies gótika, reneszánsz és barokk jellegzetes emléke.
A kápolna bejárata előtt áll a gyergyóalfalvi hívek által 1876-ban állíttatott magas, díszesen kidolgozott kőkereszt, amely az 1567-es győzelem emlékére készült.
A kápolna közelében remete lak áll, az ott lakó remete vigyáz a kápolnákra és környékére.
A Salvator-kápolnától keletre található a 15-17. században épült Szenvedő Jézus-kápolna, amely egy nyitott kis fülke, belsejében az oszlophoz kötözött Krisztus szobra látható.
A pünkösdi búcsú hajnalán a zarándokok ezen kápolna közelében gyülekezve várják a napfelkeltét.
A Kissomlyó-hegy déli oldalában látható a Szent Antal-kápolna, amelynek keletkezése vallástörténeti és történelmi jelentőségű.
A Páduai Szent Antal tiszteletére épült kápolna, fogadalmi vezeklőhely, ahová búcsús szándékkal, imameghallgatás céljából érkeznek a zarándokok.
Az első kápolnát Márk Jakab testvér építette az 1661-es tatárbetörés után. Ezt igazolja egy égetett téglába bevésett felirat:
“Johannes Mark Ao. 1673.”
A mai formájában látható kápolnát 1773-1775 között építették, és a 19. században többször is kijavíttatták. Barokk oltárképe Szent Antalt, a védőszentet ábrázolja.
A Nagy- és Kissomlyó közötti térség az úgynevezett Nyereg, a csíksomlyói pünkösdszombati ünnepi búcsús szentmise színhelye.
Itt látható az 1996-ban Makovecz Imre műépítész által tervezett Hármashalom-oltár.
A két Somlyó-hegy közötti nyeregben tartják minden évben, július első szombatján az Ezer Székely Leány Napját.
A Nagy- és Kissomlyó közötti térségben egy érdekes természeti
jelenség tapasztalható. A magasabb hegycsúcs délnyugati oldala és a
Szent Antal-kápolna közötti diagonális vonal közepén a kiejtett szavak
visszhangzanak. Különlegessége abban rejlik, hogy bármely irányba
fordulva a visszhang kisebb nagyobb mértékben észlelhető.
Orbán Balázs szerint a visszhang:
”Európa első rendű visszhangjai közé tartozik a mennyiben 15 szótagot tisztán, ropogósan ad vissza.”
A Kissomlyó-hegy lábánál fakad a somlyói borvíz, a lakosság kedvelt savanyú ásványvize, amely vulkáni utóműködés eredményeként jött létre.
Források
- Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. Békéscsaba, 1982.
- P. Boros Fortunát: Csíksomlyó, a kegyhely. Csíkszereda, 1994.
- Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek : A középkori erdélyi püspökség templomai I. Kolozsvár: Gloria. 1996. ISBN 973-9203-08-6
- Soós Sándor: Csíksomlyó. Szentendre, 1996.
- Vofkori László: Székelyföld útikönyve 2. kötet. Budapest, 1998.
- A Csíksomlyói Kegytemplom és Kolostor. Csíkszereda, 2002.
- Vitos Mózes: Csíkmegyei füzetek: Adatok Csikmegye leírásához és történetéhez 1. kötet. Csíkszereda, 2002.
- Miklós József: Csíki Lexikon. Csíkszereda, 2004.
- Zsigmond Enikő: Csíki-havasok és Gyimes völgye. Csíkszereda, 2004.
Kommentáld!