Fotó: Profimedia
Hidegrekordok dőltek meg 2016. január második felében Ázsia több országában is. Japánban a Kagosima prefektúrához tartozó szubtrópusi éghajlatú Amami-szigeteken 115 év után először hullott hó. Az ugyancsak szubtrópusi Okinava prefektúrában, Kunigami városában a hőmérséklet negatív rekordot döntött, 3,9 Celsius-fokra csökkent.
Észak-Korea északkeleti csücskén mínusz 37,5 Celsius-fokot mértek a dél-koreai meteorológiai szolgálat adatai szerint. Kína középső és keleti részén a történelmi átlagnál 6-8 Celsius-fokkal alacsonyabb.
Hongkongban közel hatvan éve nem tapasztalt hideget mértek. Az egykori brit gyarmat időjárásában a fagypont körüli hőmérséklet igencsak szokatlan. Vong Vaj-kin meteorológus azt mondta, a vasárnapi értéknél (3,3°C) csupán 1957 februárjában mértek hidegebbet Hongkongban, akkor 2,4 Celsius-fokra süllyedt a hőmérséklet.
Dél-Amerikából is aggasztó hír érkezett: kiszáradt Bolívia második legnagyobb tava. Az egykor csaknem 2800 négyzetkilométeres Poopó-tó. A 3700 méter magasan, az Andok fennsíkján lévő tavat régóta megviselték a félsivatagi éghajlat szeszélyei. A sekély, sós vizű tavat hivatalosan kiszáradtnak nyilvánították, a kutatók szerint nincs esély a helyzet javulására.
Víctor Hugo Vásquez, Oruro tartomány kormányzója szerint a korábbi vízszint alig két százaléka maradt a Poopó-tóban, maximális mélysége egykor az öt métert is elérte. A szakértők szerint 75 madárfaj hagyta el a vidéket. „Ez a jövő klímaváltozásának előképe” - mondta Dirk Hoffman német gleccserkutató, aki azt tanulmányozza, hogyan gyorsította fel Bolíviában a gleccserolvadást a fosszilis üzemanyagok elégetése. Ahogy az Andok gleccserei olvadnak, úgy tűnnek el Poopó vizének forrásai is.
Fotó: NASA
Más tényezők is szerepet játszanak azonban a tó kiszáradásában. A legfontosabb az ismételten visszatérő El Nino éghajlati jelenség. A hatóságok szerint a víz eltűnésének másik legfontosabb oka a Poopó mellékfolyóinak elvezetése bányászati és mezőgazdasági célokból.
Miközben az El Nino ezer éve fejti ki hatásait, a tó törékeny ökoszisztémáját az elmúlt harminc évben korábban nem tapasztalt stresszhatások érték. A hőmérséklet egy Celsius-fokkal emelkedett, miközben a bányászat miatt csökkent a mellékfolyók vízhozama, üledékük azonban nőtt.
Egy német konzorcium kutatása szerint a Poopó 2013-ban 161 milliárd literrel kevesebb vizet kapott, mint amennyire szüksége lett volna egyensúlya fenntartásához. Környezetvédelmi szakértők és helyi aktivisták szerint a kormány rosszul kezelte a törékeny vízforrásokat és figyelmen kívül hagyta a bányászat okozta súlyos szennyezést.
Miután 2014 végén több ezer hal pusztult el a tóban, a tartományi fővárosban, Oruróban lévő Műszaki Egyetem vizsgálatai alapján kiderült, hogy a tóban veszélyesen magas a nehézfémek, például a kadmium és az ólom mértéke. Bolívia nemzeti bányászati kamarájának elnöke szerint azonban a bányászat hatásai elenyészőek a klímaváltozás hatásaihoz képest. Mint mondta, az üledék, ami miatt a Poopó mellékfolyói elsekélyesedtek, többnyire természetes üledék volt, nem pedig a bányászatból származó.
A folyamat visszafordíthatóságának reményében Evo Morales, Bolívia elnöke 140 millió dollárt kért az Európai Uniótól víztározó létrehozására és a tó mellékfolyóinak, többek között a Poopót a Titicaca-tóval összekötő Desaguadero kotrására. Az elmúlt három évben a tó vizének csökkenése miatt több mint száz család adta el birkáit, alpakáit és lámáit, vált meg halászhálóitól és hagyta el a tó melletti falut, Untavit. Csak az idősebbek maradtak.
Az ember által előidézett globális felmelegedésből származó hőenergia több mint 90 százalékát nem a talaj, hanem a világ óceánjai veszik fel, ez a hőmennyiség egyre több. A Nature Climate Change szakfolyóiratban ismertetett kutatás szerint a világ óceánjai körülbelül 150 zettajoule (150 ezer trillió joule) energiát szívtak magukba 1865 és 1997 között, majd a következő 18 évben még egyszer ugyanennyit.
Az új tanulmányhoz az 1870-es évekig visszanyúló óceánmegfigyelési adatokat vettek alapul - az 1872-76-os brit Challenger-expedíciótól kezdve a modern víz alatti mérőműszerek adatain át a számítógépes modellekig. Azoknak az évtizedeknek az adatait, amikor nem voltak megfelelő mérések, számítógépes szimulációval pótolták, így ezek hozzávetőleges számok, ám a szerzők szerint megbízhatóak.
A plusz hő legnagyobb részét a víz felső 2300 métere veszi fel, azonban minden évben egyre mélyebb rétegek szívnak magukba egyre több energiát - magyarázta Paul Durack oceanográfus, a kaliforniai Lawrence Livermore nemzeti laboratórium (LLNL) munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. A kutatás résztvevői és más tudósok szerint nem is annyira a számok aggasztóak, hanem a növekedés üteme. Az óceánok hatalmasak és hidegek, ezért az általuk elnyelt energia csak néhány tized fokkal emeli a hőmérsékletet, ám az egyensúly nagyon lényeges - mutatott rá Peter Glecker, a tanulmány vezető szerzője, az LLNL klimatológusa. Az óceánok által elnyelt hőmennyiség növekedési kiugrása egybeesik a szárazföldek melegedésének az 1990-es évek vége óta megfigyelt rejtélyes lassulásával, miközben az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása emelkedett.
A jelenséget az ENSZ klímakutatói a felszíni melegedésben észlelt hézagnak, hiátusnak nevezték el. „A melegedési hézag a szárazföldek jelensége. A Föld éghajlata továbbra is melegszik, a hő zömét az óceánok elnyelik" - hangsúlyozta Matt Palmer klimatológus, a brit meteorológiai szolgálat munkatársa, aki nem vett részt a kutatásban.
Nem mindegyik, klímakutatással foglalkozó, szakember gondolja, hogy ezek a fogyamatok csupán az emberi tevékenység következménye. Zágoni Miklós fizikus szerint az óceánok felmelegedésének lehetnek „hirtelen” kellemetlen következményei, ezt azonban földtörténeti léptékben kell érteni, ahol a „hirtelen” akár száz évet is jelenthet. Mivel a sarkvidékek környékén az átlagosnál kissé jobban melegszenek az óceánok, megváltozhat a jégtakaró, és ennek hatását az egész bolygón érezni lehet majd és azt is megjegyezte, hogy az élővilág mindig is jól tudott alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.
Fotó: nesdis.noaa.gov
Még pontosabb adatok ebgyűjtése érdekében 2016. január 17-én sikeresen földkörüli pályára bocsátották Jason-3 amerikai-európai éghajlatvizsgáló műholdat. A francia Thales Alenia által épített műhold a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését és lehűlését okozó El Nino, illetve La Nina légköri jelenségekkel, a globális tengerszint-emelkedéssel, a hurrikánok erősségével és egyéb fontos időjárási, valamint óceáni jelenségekkel kapcsolatos információkkal fogja ellátni a szakembereket, rádiójelek révén, 1336 kilométeres magasságban.
Az eddig rendelkezésre álló műholdas adatok elemzése alapján német kutatók kimutatták a melegedő óceánok és tengerek vízének térfogat-növekedése a tengerszint emelkedéséhez vezet. Az óceánok vize ugyanúgy viselkedik, mint a higanyos hőmérő: amikor a hőmérséklet emelkedik, a folyadék kitágul, és szintje megemelkedik a kicsiny csőben. Mivel az óceánok hasonló módon két kontinens közé vannak zárva, vízszintjük szintén emelkedik, amikor felmelegszenek.
„Az óceánok mélyebb részein, már egy kicsiny mértékű melegedés is elég ahhoz, hogy jelentős tengerszint-emelkedést idézzen elő" - hangoztatta Roelof Rietbroek, a Bonni Egyetem geodéziai és geoinformációs intézetének kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmány egyik szerzője.
.png)
Kommentáld!