Szakemberek új számításai szerint csupán 0,01 százalék az esélye annak, hogy az elmúlt évek globális melegrekordjai az éghajlat természetes változékonyságának következményei.
Az emberi tevékenység okozta globális felmelegedés nélkül egyáltalán nem történhetett volna meg, hogy az elmúlt 150 év 15 legmelegebb évéből 13 2000-2014 között következik be.
A Scientific Reports tudományos folyóiratban hétfőn közzétett tanulmány szerzői elemzéseik készítésekor még nem voltak tudatában annak, hogy az amerikai Nemzeti Oceanografiai és Légköri Hivatal (NOAA) múlt szerdán minden idők legmelegebb évének nyilvánította a 2015-ös esztendőt az időjárási mérések alapján. A NOAA adatait hétfőn a Meteorológiai Világszervezet (WMO) is megerősítette, megállapítva, hogy az időjárási feljegyzések kezdete óta a 16 legmelegebb évből 15 a 21. században következett be.
"Az éghajlat természetes változékonysága önmagában nem adhat magyarázatot a globális melegrekordokra, az ember okozta globális felmelegedés azonban igen" - idézte Stefan Rahmstorfot, a tanulmányt készítő potsdami klímakutató intézet professzorát a The Guardian című brit napilap.
Rahmsorf emlékeztetett arra, hogy a melegrekordoknak jelentős hatásai voltak: korábban nem tapasztalt helyi hőhullámokat okoztak világszerte, számos emberéletet követelve és súlyosbítva szárazságot, a bozót- és erdőtüzeket. "Elemzéseink azt mutatják, hogy a szélsőséges meleg kockázata megsokszorozódott, mivel beavatkozunk a Föld éghajlati rendszerébe" - tette hozzá.
Rahmstorf és munkatársai tanulmánya azokon a statisztikai elemzéseken alapul, amelyekben egybevetették a tényleges időjárási megfigyeléseket és az éghajlatrendszer átfogó számítógépes szimulációját. Ez lehetővé tette, hogy a klíma természetes változékonyságát jobban elkülönítsék az ember okozta klímaváltozástól.
2013-ban az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) még azt állapította meg, hogy 95 százaléka a bizonyossága annak, hogy a globális felmelegedés fő oka az ember.
Kommentáld!