Magyarország a 48. a KPMG friss országrangsorában, melyben a klímaváltozás kihívásaira való felkészültség alapján vizsgált 140 államot. Az ágazati rangsorokban a magyar cégek a 45., a lakosság és a civilek a 47., míg a kormányzat a 65. helyen végzett. A közvetlen összehasonlításként adódó országok közül a visegrádi négyek ezúttal megelőztek bennünket.

A vállalati és a civil szféra teljesítménye alapján a vizsgált országok első harmadába sorolhatók a magyarok, míg a kormányzat felkészültsége valamivel a 140 ország átlaga felett van. A 2016-os, éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodás (vagy röviden csak a párizsi egyezmény) óta 195 ország az aláírásával is hitelesítette, hogy bolygónk legnagyobb veszélye a klímaváltozás. AKPMG azt a célt tűzte ki, hogy egyetlen mérőszámmal, a CRI-vel (change readiness index – index a változásra való felkészültségről) fejezze ki, mennyire vagyunk felkészültek a várható fenyegetettségre, a globális felmelegedés elleni összefogásra és az olyan, egyezményben vállalt cselekvésekre, amilyen például a károsanyag-kibocsátás mérséklése. Az indexek és az annak nyomán létrejövő globális ranglista egyszerre tartalmaz örökérvényű igazságokat, és igazi meglepetéseket.

A KPMG a felmérésben résztvevő tudományos, gazdasági és társadalmi szervezetek részéről átadott adatokat 3 kategóriában összesítette, azt vizsgálva, hogy egy adott országban az állam, a vállalatok és a magánszféra (lakosság és civilek) mennyire képes hatékonyan reagálni a változásokra. A klímaváltozás a kutatás értelmezése szerint nem csupán természeti katasztrófákban testesülne meg, hanem a klímaváltozással kapcsolatos társadalmi, demográfiai, esetleg pénzügyi kihívásokat is értik alatta.

Egyetlen helyezésben természetesen nehéz egy állam felkészültségét ábrázolni, így több különböző megközelítésben is létrehoztak mérőszámokat.  Néhány példa a vizsgált összetevők közül:

·  A kormányzat részéről vállalható célkitűzések köre a legszélesebb: lehet a tervezési és előrejelzési képesség, a bürokrácia és az adminisztráció korszerűsítése, a környezetvédelmi szabályozás kérdése, továbbá az élelmiszerbiztonság, a talaj és a vizek megóvásának képessége;

·   a vállalatokon múlik az épített infrastruktúra egy része, a pénzügyi közvetítőrendszer minősége, a gazdaság nyitottsága, a technológia fejlettsége, az innovációs képesség fenntartása, a vállalati szféra sokszínűségének és ezáltal a diverzifikáltságban rejlő előnyöknek az erősítése;

·   míg a lakosság és a civil szféra felelőssége a kiállás az emberi jogokért, az információ-szabadságért, az egészséges életmódért, az egyéni szintű fenntarthatóság fontosságáért, vagy a humán tőke gondozásáért.

Jelentés letöltése:  change readiness index report 2019 (2 MB pdf.)

Svájc az első, és élen az északiak

Ha megnézzük a 2019-es lista éllovasait, elsősorban olyan államokat látunk, amelyek rendre élen végeznek a „pozitív” globális versenyképességi, tőkeellátottsági, képzettségi rangsorokban. Svájc, Szingapúr és Dánia lettek dobogósok, őket további észak-európai államok követik. Ezek a társadalmak jellemzően nem csak, vagy nem kifejezetten a magas egy főre jutó GDP-ben erősek – igaz ez is meghatározó, hiszen a CRI top 30 országából 28 a legfelsőbb jövedelmi kategóriába tartozik – hanem az olyan „puhább” indexekben is, mint a boldogság, az oktatás minősége, az egészségügyi ellátás, esetleg a szociális háló erőssége, azaz a minél alacsonyabb különbség a társadalmi osztályok jövedelmei között.

Van, ahol az állam, van, ahol a civilek az úttörők

A lista dobogósai mellett kiemelhető még Svédország, amely ugyan csak a 4. lett az összesített sorrendben, de a lakosság és a civilek felkészültségét tekintve vezeti a rangsorolást. Érdekes megfigyelni, hogy miközben egyes államok (Szingapúr, Egyesült Arab Emírségek) kiváló helyezése a „jó állam” felelős programjainak köszönhető, vagyis alapvetően top-down megközelítésűek, addig a dél-európai államokban (Portugáliában, Spanyolországban) inkább a lakosság vizsgázott jól, és a kormányzat szerepelt rosszabbul.

Gazdagságukhoz képest kiugróak

Joggal feltételezzük, hogy egy adott ország gazdasági lehetőségei meghatározzák a felkészültséget, de a KPMG tanulmánya összeállította a jövedelmi helyzetükhöz képest leginkább felül- és szégyenszemre alulteljesítő államok listáját is. A GDP-jükhöz képest is kiugróan jók között van Svájc, Dánia, Svédország, Új-Zéland és talán némi meglepetésre Ruanda.

A magas jövedelmi helyzetükhöz képest viszont kiábrándítóan szereplő országok túlnyomórészben feltörekvő olajállamok (Líbia, Angola, Algéria és Irán), de rosszul szerepelt Argentína is. Érdekesség, hogy a megelőző évi listához képest legtöbbet javító államok listáján Tonga mellett Oroszország az éllovas, előbbi 36, utóbbi 29 helyet javított a pozícióján.

A politikai bizonytalanság árt

A 140 ország listájának a végén a legszegényebb, sokszor államisággal sem igen rendelkező országok találhatóak, a 140. például Szomália. Láthatóan nagyon erős a korreláció a politikai bizonytalanság és a klímaváltozással kapcsolatos felkészületlenség között, Latin-Amerikában Haiti, Észak-Afrikában Líbia, Ázsiában Afganisztán végzett a legrosszabb helyen. Mindegyik megosztott, polgárháború sújtotta ország, ahogyan a nyugat-európai sereghajtó, Görögország is súlyos államcsődön van túl.

Magyarország a 48.

Magyarország a vizsgálat során összesítve a 48. helyezést szerezte meg, a vállalati rangsorban a hazai cégek a 45., a lakosság és a civilek a 47., míg a kormányzat a 65. helyen végzett. A közvetlen összehasonlításként adódó országok közül a visegrádi négyek ezúttal megelőztek bennünket (Csehország 27., Lengyelország 33., Szlovákia 37. lett), de Szerbiához, Romániához, vagy Ukrajnához képest jól vizsgáztunk, ők mögöttünk végeztek.

---

KPMG 2019 Change Readiness Index (CRI) háttér

A CRI index azt vizsgálja, hogy egy adott ország mennyire felkészült a klímaváltozás jelentette kihívásokra. A KPMG és partnere, az Oxford Economics 2018 decembere és 2019 februárja között 140 országban, összesen 1400 munkatárssal vett fel egy 25 kérdésből álló kérdőívet. Ez volt a vizsgálat elsődleges adathalmaza, amit aztán az elemzők különböző jól meghatározott adatsorokból, másodlagos adatokkal egészítettek ki.

Az országokat a vizsgálat négy jövedelmi kategóriába sorolta. Azok az államok voltak hitelesen felmérhetők, ahonnan elegendő megbízható és összehasonlítható elsődleges és másodlagos adatot lehetett szerezni (a nagyobb gazdaságok közül 2019-ben ennek a feltételnek Szíria és Venezuela nem felelt meg).

Az index három pillérből áll, külön méri a vállalatok, a kormányzat, illetve közös pillérben a lakosság és a civil társadalom felkészültségét. Az összesített sorrend ezen pillérek helyezésének egyenlő arányban súlyozott átlagából adódik.
A kutatás eredeti összefoglalója innen letölthető >>>