Ahogy egyre több a szén-dioxid a légkörben, úgy veszíthetnek tápanyagtartalmukból a gabonák. Cink, fehérje, és vashiány.
Az emberi tevékenység nyomán egyre növekvő légköri szén-dioxid-koncentráció miatt veszítenek tápanyagtartalmukból bizonyos gabonafélék, ami 175 millió embernél okozhat cinkhiányt és 122 milliónál fehérjehiányt a század közepére - figyelmeztetnek a Harvard Egyetem kutatói.
"A kutatásunkból egyértelműen kiderül, hogy az olyan hétköznapi döntéseink, mint hogy miként fűtjük az otthonunkat, mit eszünk, hogyan közlekedünk és mit vásárolunk, csökkentik az élelmiszereink tápanyagtartalmát és veszélyeztetik más népek, valamint a jövő nemzedékeinek egészségét" - húzta alá Sam Myers, a Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
A dokumentum szerint a magas légköri szén-dioxid-koncentráció tápanyagban szegényebb terméshozamot eredményez.
A szakemberek szerint egy olyan környezetben, ahol a szén-dioxid globális légköri átlagkoncentrációja 550 ppm (milliomod térfogatrész) értéket mutat, a termények fehérje-, vas- és cinktartalma 3-17 százalékkal lehet alacsonyabb mint a jelenlegi, a 400 ppm-et kicsivel meghaladó érték esetén.
A tanulmány szerint 2050-re, amikor a légköri szén-dioxid-koncentráció várhatóan eléri az 550 ppm körüli értéket, a bolygó lakosságának 1,9 százalékánál, vagyis 175 millió embernél jelentkezhet cinkhiány és 1,3 százaléknál, vagyis 122 millió embernél fehérjehiány. A kutatók szerint továbbá 1,4 milliárd nő és gyermek étrendjében csökkenhet 4, vagy több százalékkal a vasbevitel, ami növelheti a vérszegénység és egyéb betegségek kockázatát. A szakemberek hangsúlyozzák, hogy a már most tápanyaghiánnyal küzdő több milliárd ember állapota tovább súlyosbodhat a jövőben a kevésbé tápláló növényi élelmiszerek miatt - írta a Nature-re hivatkozva a 444.hu.
Kommentáld!