A környezetvédelem luxus, csak akkor lesz trendi, amikor nagy a jólét? Nem kell túlparáznunk a klímaváltozást, nagy beavatkozások helyett elég bíznunk abban, hogy a technológia majd úgyis megoldja a kérdést? Vagy a klímaváltozásnál is általánosabb a válság, amiben vagyunk, és még mindig jobb pánikolni, mint folytatni a szokásos patópálkodást? Ellentétes álláspontok csaptak össze az Eötvös Csoport klímavitáján, csak abban volt megegyezés, hogy ez az egész nem csak tudomány kérdés, de vaskosan politikai is.

Szén-dioxid-kibocsátás szempontjából kicsit olyan helyzetben vagyunk, mint a Barcelona, amikor 3-0-s előnyről kiestek a Liverpoollal szemben – kaptunk egy új perspektívát a hazai klímaügy és a Bajnokok Ligája magasabb röptű összefüggéseiről, a megfejtés pedig egy rosszabbodó környezeti trend. Bár 1990-hez képest Magyarország üvegházhatású gázokban egész jól áll (főleg, hogy a rendszerváltással be kellett zárni a szennyező iparágak jelentős részét), de ha nem figyelünk, el tudjuk rontani: öt éve stabilan nő a kibocsátásunk, 2017-ben pedig már kétszer annyit növekedett, mint a GDP-nk. A focis példát Bartus Gábor, a BME környezetgazdász adjunktusa hozta fel az Eötvös Csoport szeptember 11, szerda esti, klímakérdésnek szentelt vitáján, ahol nem annyira a klímaváltozás valóságáról és természeti következményeiről, mint inkább gazdasági és politikai szempontokról volt szó.

Az Eötvös Csoport deklarált célja a közéleti diskurzus színvonalának emelése, és ezt a résztvevők most leginkább azzal gondolták megkísérelni, hogy a klímaváltozással kapcsolatos félelmek többségét pániknak, hisztinek és eltúlzott világvége várásnak minősítették. A vitát levezető Tóth István György, a TÁRKI vezérigazgatója egy néhány nappal ezelőtti cikkében maga is az éghajlati előrejelzések szükségszerű bizonytalanságait hangsúlyozta, és azt, hogy az apokaliptikus víziók sokszor antidemokratikus és antikapitalista ideológiákat szolgálnak.  A leginkább az Orbán-rendszer mérsékelt-konzervatív értelmiségi ellenbázisaként leírható Eötvös Csoportban ez a piacpárti, a klímavészhelyzet valószínűségét könnyen komolytalannak beállító álláspont volt a jellemző. A kiindulópont ezzel együtt természetesen az volt, hogy nem vonják kétségbe a tudományos konszenzust: a globális felmelegedés valós, ahogy az is bizonyított, hogy jelentős részben emberi tevékenység okozza. A rendezvényről az index írt összefoglaló cikket >>>

Az Eötvös Csoport 2019. szeptember 11-i, “Klímaváltozás: gazdasági és politikai korlátok?” című rendezvényének felvétele. Előadást tartott Bartus Gábor környezetgazdász és Zsoldos István közgazdász. A rendezvényt moderálta Tóth István György és Hamecz István.