Mindössze 3 európai uniós ország folytat a Párizsi Klímaegyezménnyel teljesen összhangban lévő politikát, Magyarország teljesítménye e téren gyenge - állapította meg a Transport & Environment és a Carbon Market Watch közösen publikált jelentése.

Az egyes európai országok részéről tett ambiciózus vállalások és győzelmi jelentések ellenére az EU-tagok többségének klímavédelmi erőfeszítései elmaradnak a Párizsi Klímacsúcs Erőfeszítés-megosztási Rendeletben (Effort Sharing Regulation, ESR) megfogalmazottaktól.  Bár a szabályok elsősorban a 2020-as évtizedben követendő klímapolitikáról szólnak, mint az EU legerősebb klímapolitikai fegyvere, a tagállamok együttműködésében kialakított ESR jó viszonyítási alapot jelent az aktuális politikák megítéléséhez. 

Az értékelést kormányzati, hivatalos, az Európai Bizottság felé is szolgáltatott dokumentumok alapján végezték el a jelentés készítői, akik azt vizsgálták, hogy hogyan állnak az országok a kiindulási állapot, az uniós emisszió-kereskedelmi rendszer (ETS), a földhasználat, a kitűzött cél, illetve a területre vonatkozó kormányzati teljesítmény tekintetében. 

A portfolio.hu szerint eleve vitatott, hogy a Párizsi Klímaegyezmény egyáltalán alkalmas-e arra, hogy megelőzze a drámai mértékű klímaváltozást, a klímaharc sikerét pedig méginkább kétségessé teszi, hogy jelenleg mindössze Svédország, Franciaország és Németország folytat a megállapodással összhangban lévő politikát. Sőt, a lehetséges kiváló értékelést egyetlen ország sem érdemelte ki, Svédország jó, Német- és Franciaország pedig mérsékelt teljesítményt nyújtott a jelentés összeállítói szerint.

A lista második felében, a leggyengébben teljesítők között Lengyelországot, Romániát, Litvániát, Lettországot, Csehországot, Horvátországot, Spanyolországot és Olaszországot találjuk.

A fölöttük rangsorolt országok - így a lehetséges 100-ból 22 pontot elérő Magyarország - sem lehetnek azonban elégedettek teljesítményükkel, már csak azért sem, mert nagy részük a jelentés szerint elszámolási trükkökkel, például nem valós bázisadatokkal dolgozva érte el a közepes-elégséges eredményt. 
A jelentés megállapítja, hogy az országok többsége a más területeken is megszokott sajátos értelmezésekkel és a jogi kiskapukat kihasználva folytatja a "business as usual" politikáját. Miután pedig a problémák egy része az EU struktúrájából ered, a jelentés készítői szkeptikusak a Párizsi Klímaegyezmény vállalásainak teljesülését illetően.

Magyarország a megújuló energiák területén Európa legjobbjai közé tartozik – nyilatkozta Szabó Zsolt klímaügyekért felelős államtitkár egy március eleji rendezvényen. Sőt annyira jól teljesítünk, hogy 2018-tól már nem a 2020-as, hanem a 2030-as EU célok teljesítésén tudunk dolgozni. A Levegő Munkacsoport is fenntartásokkal fogadta a bejelentést, ismerve például az Energiahivatal honlapján található beszámolót, mely szerint 2014-ben a megújuló energia aránya az összes energiafelhasználáson belül 9,61% volt, és ez az arány az elmúlt években alig növekedett (2010 és 2014 között például mindössze 1%-ponttal), miközben EU-tagként 14,65%-ot vállaltunk. Éllovasnak mondott pozíciónk azért sem volt érthető, mert 2006. óta nem létesült új szélerőmű, EU-ba történt belépésünk óta mindösszesen egy zöldmezős bioerőmű épült, a magyar biogáz szektor válságban van, és eddig a napenergia-hasznosítás területén sem jeleskedtünk.