1790. augusztus 8-án Sződemeteren (Közép-Szolnok megye), kálvinista középnemesi családban született.

1796-ban elveszti apját. Tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban kezdi. 1802-ben meghal anyja, Bölöni Ágnes. A vagyon kezelésére a vármegye gondnokot jelöl ki Gulácsy Antal személyében, ő gondoskodik a kisfiú taníttatásáról.

Egy gyermekkori himlő következtében bal szemére megvakul. Gyenge fizikai adottságát, tüdőbetegségét hatalmas önuralommal, emberi tartással viseli. 1809-ben befejezi tanulmányait Debrecenben.

A következő év elején Pestre utazik, és fölesküszik jurátusnak, az ügyvédi vizsgát azonban nem teszi le. Pesten megismerkedik Szemere Pállal, Horváth Istvánnal, és Vitkovics Mihállyal.

1812-ben Álmosdra költözik, ahol nagybátyja rá és testvéreire hagyja birtokrészét. 1814-ben eléri a törvényben előírt nagykorúságot, és a maga kezébe veszi örökségét. Öccsével, Ádámmal a Szatmár megyei Csekét választja lakóhelyül és a gazdálkodás központjául.

Az 1810-es évek elején a klasszicizmus és a szentimentalizmus jegyében alkot. Kazinczy szűkebb környezetéhez tartozik. 1814-ben Szemere Pállal válaszol az ortológusok támadására Felelet a Mondolatra címmel.

Az 1826-os esztendő az esszé- és tanulmányíró Kölcsey leggazdagabb és legtermékenyebb éve.

1826-ban az általa és Szemere Pállal alapított Élet és Literatúra folyóirat hasábjain folyik az ún. Iliászi-pör, az első magyar plágium-vita. Vályi Nagy Ferenc erdélyi költő közreadja Iliász-fordítását, beemelve munkájába Kölcsey fordítástöredékeit is. Kazinczy és köre Vályi mellé áll, hiszen a klasszicizmus ‑ a kultúra egyetemességéből kiindulva ‑ természetes írói gesztusnak tartja az átvételt. Kölcsey már az írói tulajdonjog polgári elve mellett száll síkra.

1827-ben meghal öccse, Ádám. Kölcsey magára vállalja a család támogatását és unokaöccse, Kálmán neveltetését. Visszavonul birtokára, rendbe hozza a gazdaságot.

Fokozatosan tér vissza a közéletbe. Szatmár megye szabadelvű csoportjának vezetője, főjegyző. Az 1832-36-os országgyűlésen Szatmár megye küldötte. Politikai nézeteit leghívebben Országgyűlési napló című munkája őrzi.

A Kölcsey által vállalt és hirdetett elvek: a nemzeti függetlenség, a polgári és emberi jogok, a jobbágyfelszabadítás, a nemzeti egység, a vallási egyenjogúság, a magyar nyelv hivatalossá tétele.

Mint a liberális ellenzék vezető szónoka, fölszólal a lengyel és görög szabadságharc ügyében is, fölismerve, hogy a nemzet sorsa csak európai összefüggésben oldható meg.

1835-ben Szatmár megye fölszólítja küldötteit, hogy az örökváltság ellen szavazzanak. Tiltakozásul Kölcsey lemond. Tekintélyét jelzi, hogy Kossuth lapja, az Országgyűlési Tudósítások gyászkeretben jelenik meg. Az országgyűlési ifjak gyászruhát öltenek és gyalog kísérik Pozsony határáig Kölcseyt; a tiszteletére rendezett búcsúvacsorán Széchenyi méltatja. Kölcsey a Búcsú az országos rendektől című beszédében fogalmazza meg a reformkor programját.

Retorikus irodalmunk gyöngyszemei közé tartozó beszédei (A magyar nyelv ügyében, A vallás ügyében, A lengyelek ügyében, Az örökös megváltás ügyében) és Naplója azt a politikust állítják elénk, aki minden megnyilatkozásával maradéktalanul megfelel saját erkölcsi és politikai elveinek.

Az életmű utolsó nagy alkotása a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, mely világnézetének, erkölcsi felfogásának végakaratszerű összefoglalása. Műfaja intelem, tágabb értelemben erkölcsbölcseleti-pedagógiai értekezés. Bár a műfajnak az antikvitásig visszanyúló hagyománya van, népszerűvé a középkorban válik, királytükör néven. Ebben az ideális uralkodó és az erkölcsös ember követelményei fogalmazódtak meg. Leghíresebb darabja István király intelmei Imre herceghez. Népszerű a műfaj a latin nyelvű humanisták között is. Napjainkban Esterházy Péter írt intelmet Pápai vizeken ne kalózkodj! címmel.

1838. augusztus 23-én hal meg Szatmárcsekén.

„Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak

Nyúgott ég forró kebelem tette hideggé;

Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem

Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség.”

Képek Szatmárcsekén a Mûvelõdési Házban található Kölcsey emlékszobáról: