1796-ban elveszti apját. Tanulmányait a Debreceni Református
Kollégiumban kezdi. 1802-ben meghal anyja, Bölöni Ágnes. A vagyon
kezelésére a vármegye gondnokot jelöl ki Gulácsy Antal személyében, ő
gondoskodik a kisfiú taníttatásáról.
Egy gyermekkori himlő következtében bal szemére megvakul. Gyenge
fizikai adottságát, tüdőbetegségét hatalmas önuralommal, emberi
tartással viseli. 1809-ben befejezi tanulmányait Debrecenben.
A
következő év elején Pestre utazik, és fölesküszik jurátusnak, az ügyvédi
vizsgát azonban nem teszi le. Pesten megismerkedik Szemere Pállal,
Horváth Istvánnal, és Vitkovics Mihállyal.
1812-ben Álmosdra költözik, ahol nagybátyja rá és testvéreire hagyja
birtokrészét. 1814-ben eléri a törvényben előírt nagykorúságot, és a
maga kezébe veszi örökségét. Öccsével, Ádámmal a Szatmár megyei Csekét
választja lakóhelyül és a gazdálkodás központjául.
Az 1810-es évek elején a klasszicizmus és a szentimentalizmus
jegyében alkot. Kazinczy szűkebb környezetéhez tartozik. 1814-ben
Szemere Pállal válaszol az ortológusok támadására Felelet a Mondolatra címmel.
Az 1826-os esztendő az esszé- és tanulmányíró Kölcsey leggazdagabb és legtermékenyebb éve.
1826-ban az általa és Szemere Pállal alapított Élet és Literatúra
folyóirat hasábjain folyik az ún. Iliászi-pör, az első magyar
plágium-vita. Vályi Nagy Ferenc erdélyi költő közreadja
Iliász-fordítását, beemelve munkájába Kölcsey fordítástöredékeit is.
Kazinczy és köre Vályi mellé áll, hiszen a klasszicizmus ‑ a kultúra
egyetemességéből kiindulva ‑ természetes írói gesztusnak tartja az
átvételt. Kölcsey már az írói tulajdonjog polgári elve mellett száll
síkra.
1827-ben meghal öccse, Ádám. Kölcsey magára vállalja a család
támogatását és unokaöccse, Kálmán neveltetését. Visszavonul birtokára,
rendbe hozza a gazdaságot.
Fokozatosan tér vissza a közéletbe. Szatmár megye szabadelvű
csoportjának vezetője, főjegyző. Az 1832-36-os országgyűlésen Szatmár
megye küldötte. Politikai nézeteit leghívebben Országgyűlési napló című munkája őrzi.
A Kölcsey által vállalt és hirdetett elvek: a nemzeti függetlenség, a
polgári és emberi jogok, a jobbágyfelszabadítás, a nemzeti egység, a
vallási egyenjogúság, a magyar nyelv hivatalossá tétele.
Mint a liberális ellenzék vezető szónoka, fölszólal a lengyel és
görög szabadságharc ügyében is, fölismerve, hogy a nemzet sorsa csak
európai összefüggésben oldható meg.
1835-ben Szatmár megye fölszólítja küldötteit, hogy az örökváltság
ellen szavazzanak. Tiltakozásul Kölcsey lemond. Tekintélyét jelzi, hogy
Kossuth lapja, az Országgyűlési Tudósítások gyászkeretben
jelenik meg. Az országgyűlési ifjak gyászruhát öltenek és gyalog kísérik
Pozsony határáig Kölcseyt; a tiszteletére rendezett búcsúvacsorán
Széchenyi méltatja. Kölcsey a Búcsú az országos rendektől című beszédében fogalmazza meg a reformkor programját.
Retorikus irodalmunk gyöngyszemei közé tartozó beszédei (A magyar nyelv ügyében, A vallás ügyében, A lengyelek ügyében, Az örökös megváltás ügyében) és Naplója azt a politikust állítják elénk, aki minden megnyilatkozásával maradéktalanul megfelel saját erkölcsi és politikai elveinek.
Az életmű utolsó nagy alkotása a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz,
mely világnézetének, erkölcsi felfogásának végakaratszerű
összefoglalása. Műfaja intelem, tágabb értelemben
erkölcsbölcseleti-pedagógiai értekezés. Bár a műfajnak az antikvitásig
visszanyúló hagyománya van, népszerűvé a középkorban válik, királytükör
néven. Ebben az ideális uralkodó és az erkölcsös ember követelményei
fogalmazódtak meg. Leghíresebb darabja István király intelmei Imre herceghez. Népszerű a műfaj a latin nyelvű humanisták között is. Napjainkban Esterházy Péter írt intelmet Pápai vizeken ne kalózkodj! címmel.
1838. augusztus 23-én hal meg Szatmárcsekén.
„Büszke magyar vagyok én, keleten nőtt törzsöke fámnak
Nyúgott ég forró kebelem tette hideggé;
Szép s nagy az, ami hevít; szerelemmel tölti be lelkem
Honni szokás és föld, örököm kard s ősi dicsőség.”
Képek Szatmárcsekén a Mûvelõdési Házban található Kölcsey emlékszobáról:
Kommentáld!