Erdély kiemelkedő polihisztor tudósa, a karteziánus filozófia és a természettudományok képviselője, messze földön híres bányászati szakértő és orvosdoktor, KÖLESÉRI SÁMUEL (Szendrő, 1663. nov. 18. – Nagyszeben, 1732. dec. 24.)

Életpályája

1634–ben született Nagyváradon Köleséri Mihály és Kalmár Anna gyermekeként. Tanulmányait Nagyváradon kezdte, tanárai voltak Topheus Mihály és Enyedi Sámuel. 1654. május 22–én Belgiumba utazott, augusztus 19–től Leidenben tanult az egyetemen. Sok időt töltött Angliában, ahol tökéletesen megtanult angolul, szónokolt is angol nyelven.

1657–ben tért haza puritán eszmékkel, Nagyváradon teológiai tanár lett. 1659. január 24–én eljegyezte Debrecenben Damián Annát, majd hazaköltöztek Nagyváradra. Váradon ekkor kezdték nyomtatni a magyar Bibliát, amihez Köleséri oldaljegyzeteket írt és javította Károli Gáspár szövegét. 1659–től lelkész Szendrőn (8 évig és 3 hónapig élt itt), itt született fia 1663-ban, ifj. Köleséri Sámuel.

1668–tól Tokajban volt lelkész. Az üldözések miatt el kellett meneküljön, Debrecenbe ment és itt lelkész lett 1672–ben. 1681. október 22–én esperessé és egyházkerületi jegyzővé választották.

Megjelentek: disputációi, gyászbeszédei, prédikációi, imádságai és alkalmi versei. Kiadta mostohaapja, Czeglédi István egyik leghíresebb és legértékesebb munkáját „Sion várának” (Kolozsvár, 1657.) a vallási üldözések miatt félbemaradt kiadását. Megírta Czeglédi István életrajzát, és csatolta ehhez a munkához.

1683. július 16-án halt meg Debrecenben.

Kiadott könyvei, szövegei

Irodalmi munkásságát teológiai értekezések, prédikációk, alkalmi beszédek és versek alkotják:

• Disputatio Logica, De Legibus Scientificiis 1655.
• Disputatio Theologica De Christi Potestate 1655.
• Disputatio Theologica Textualis 1655.
• Idvesség sarka 1666. (Sárospatak)
• Bankodo lelek Nyögesi
• Szem gyönyörűsegenek mertekletes Siratasa, avagy ... Halotti rövid elmélkedés
• Apostoli köszöntés
• Arany alma (prédikációk) 1673. (Kolozsvár)
• Atyai dorgálásnak jó ízű gyümölcse 1675. (Kolozsvár)
• Szent Írás rámájára vontatott fél–keresztyén
• [http:mek.oszk.hu/04500/04543| Keserü-Edes; avagy ... idvességes elmélkedés]
• Istenének és nemzeténekvégig híven szolgáló Dávid Patriarchia
• Josue szent maga-el-tökellese, avagy. Haz nepbeli isteni tiszteletnek es könyörgesnek gyakorlasa
• Ertelmes catechizalasnak szükseges volta
• Sion vára 1657. (Kolozsvár)

Szent Írás rámájára vontatott fél–keresztyén

A „Fél–kersztyén” műfaja az angol conduct–booknak felel meg, aminek jelentését magyarul az „istenes és tisztességes élet vezérkönyve” kifejezéssel lehet megfelelően visszaadni. A vezérkönyv feladata az volt, hogy programszerűen megfogalmazza a „tennivalókat” a lelki életben. Köleséri így fogalmazza meg műve célkitűzését: „hizelkedés nélkül le–vonnya az áll arczát és meg – mutattya ki légyen a’ rothatt és ép, Fél és egész keresztyén.”

Köleséri célja művével, hogy megmutassa a megtéretlen embereknek, hogy a kegyelemmel nem rendelkező embermennyire a kegyesség formája szerint élhet, milyen magas tistjei lehetnek, de mégsem jut be a mennyek országába. Művében megpróbálja bemutatni, hogy mennyire nehéz és embert próbáló az üdvösség útja és, hogy mennyire sok követelménynek kell megfelelni.

A „Fél–keresztyén” című művében Köleséri az emberre öszpontosít, éppen csak felsejlik Krisztus és a sátán alakja. Az emberrel kapcsolatos témáknak is csak bizonyos oldalait taglalja, számára az Istennel való kapcsolat az elsőrendű.

A történelmi események nagy hatással voltak a „Fél–keresztyén” munkájának témaválasztásaira. 1661 után a puritánus mozgalom meggyengűlt, lassan elhaltak a társadalmi és egyházszervezeti reformkezdeményezései. Ebben az időszakban sokan katolizáltak. Köleséri ebben a szellemi környezetben buzdít állhatatosságra a „Fél–kersztyén” című művével.