Fellegvár Kolozsváron
A Belvedere szálló a Fellegvár tetején
A Fellegvár (románul Cetățuie) Kolozsváron a Kis-Szamos melletti 405 méter magas dombon levő erőd neve. A dombot eredetileg Kőmál-nak hívták, de ma már ezt is Fellegvárnak nevezik.
1702. augusztus 14-én a Kőmál tetejére a katolikusok keresztet állítottak.
Az erőd Giovanni Visconti tervei alapján 1713–1723
között épült császári katonai erődítményként, a Rákóczi-szabadságharc
leverése után; az erődben a katonai létesítmények mellett börtön is volt. Az öt oldalról földből emelt sáncokkal kerített és kapubástyákkal védett, Vauban-rendszerű
csillagvár építéséhez a város kb. 5782 gyalognapszámot adott. A város
legjobb szőlőit és szántóföldjét magába foglaló területen az építkezés
katonai kíméletlenséggel kezdődött: még azt sem engedték meg, hogy a
termést leszüreteljék.
1849-ben itt végezték ki Stephan Ludwig Roth szász evangélikus lelkészt, aki a császár megbízásából a küküllőmenti szász falvak biztosa volt.
Az 1880-as évek elején Kőváry László a Fellegvár dombjának északi lejtőjén 50 000 m2 területet parcelláztatott fel vasúti alkalmazottaknak házhelyként; így jött létre a Kőváry-telep.
1900 őszén a Sétatér felőli oldalán kiépült a 420 méter hosszú szerpentines sétaút. A sétaút közepe táján állították fel Stróbl Alajos
Erzsébet királynét ábrázoló mellszobrát. 1901 és 1919 között a város
felőli sétányon Árpád, Lehel, Vérbulcs és Őrs fejedelmek szobrát
állították fel; ezeket 1919-ben elpusztították.
Az eredetileg csillag alakú erődítményből ma már csak a keleti kapu
és a sáncok láthatók. A 20. század elején a vár sáncai alatt szegények
kunyhói álltak; a negyednek Sáncalja volt a neve. A kunyhókat 1962–63-ban lebontották, a hegy oldalát parkosították.
A Fellegvár tetején levő Belvedere szálloda az 1970-es években épült.
1995 novemberében a Fellegvár város felőli szélére felállították az ifj. Virgil Salvanu tervezte 26 m magas fémkeresztet.
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kommentáld!