Történelme során első ízben
indított Kolumbia expedíciót az Antarktiszra: a vállalkozás célja az
éghajlatváltozás tanulmányozása, az ország biológiai sokszínűségének
megőrzése és nagyobb szerepvállalás a fehér kontinens jövőjének
alakításában.
Antarktisz (Fotó: EPA/Instituto Antartica Chileno/HO)
A nyolcvan utast, közöttük a kolumbiai tudósokat szállító hadihajó decemberben indult útjára, és márciusra várják visszatérését. A haditengerészet az interneten követi nyomon az expedíciót.
Az
Antarktisz nagyon messze esik Kolumbiától, de környezeti, tudományos,
sőt politikai szempontból "jóval közelebb van hozzá, mintsem az ember
hinné" – fogalmazott Juan Manuel Santos, a latin-amerikai ország elnöke.
Az
expedícióval tanulmányozhatjuk az Antarktisz és a mi éghajlatunk
közötti összefüggést, megtanulhatjuk, hogyan szervezzük okosabban a
halászatot a Csendes-óceán partjainál, és alaposabb ismeretekre tehetünk
szert a vizeinkben születő bálnák megóvásáról – fogalmazott az államfő a
hajó indulásakor.
A
tudományos kutatásokon kívül az utazással Kolumbia meg szeretné
erősíteni pozícióit az 1961-ben hatályba lépett, az óriás jégfelületet
védő Antarktisz-egyezményen belül, amelyhez csak késve, az 1980-as
években csatlakozott.
Az
expedíció résztvevői között van Susana Caballero biológus is. A bogotái
Andok Egyetemen tanító genetikus a púpos bálnák rejtélyének megoldását
várja az utazástól, azaz arra kíváncsi, hogy a Csendes-óceán kolumbiai
partvidékén megjelenő egyedek ugyanahhoz a fajhoz tartoznak-e, mint az
antarktiszi vizeken élők. Az azonosságot a cetekből vett bőrminták
segítségével akarják megállapítani. Az azonosítás segíthet a tengeri
emlősök védelmezését célzó intézkedések kidolgozásában.
A
púpos bálnák megóvása jelentős gazdasági kihívás Kolumbiának, mert
turistalátványossággá váltak és becslések szerint évi 8 millió dollár
(2,5 milliárd forint) bevételt hoznak az országnak.
Kommentáld!