Az ausztrál Nagy-korallzátony 93 százalékát érinti a korallfehéredés - derítették ki ausztrál kutatók a térségről készített légi és víz alatti felvételekből.

Fotó: MTI/EP

Terry Hughes professzor, a jelenséget vizsgáló akciócsoport vezetője közölte, soha életében nem látott ilyen mértékű korallfehéredést. „A pusztulás olyan, mintha 10 ciklon csapott volna le egyszerre a Nagy-korallzátony északi térségében. Dél felé haladva, a zátonyok többségének a károsodása kisebb vagy közepes mértékű, ezeknek hamarosan talpra kell állniuk" - magyarázta, majd hozzátette, hogy csupán hét százalék, azaz 68 korallzátony kerülte el teljesen a fehéredést.

A jelenség a beteg korallzátonyok jellegzetes vonása. Amikor a tengervíz túlságosan felmelegszik, a korallokban élő, azok színét adó algák kilökődnek és csak a fehéres színű mészváz marad meg. Ha a folyamat hosszú időn át tart, a korallok elpusztulnak, ami súlyos csapást jelent azoknak a halaknak, amelyek élőhelyként és táplálékként használják ezeket a telepeket.

Az ausztrál Nagy-korallzátony kifehéredett szakaszal Cairns és Pápua Új-Guinea között. 
Fotó: MTI/EP

A korallfehéredést a tengervíz hőmérsékletének emelkedése okozza, ennek hátterében a klímaváltozás és a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség áll.

A világ legnagyobb koralltelepét felügyelő ausztrál hatóság vezetője, Russell Reichelt közölte, hogy a térségben 2016 februárjában 33 Celsius-fokra emelkedett az óceán felszínének hőmérséklete. A korallok ezzel a meleg fürdővel már nem tudtak megbirkózni. Reichelt szerint ahhoz, hogy megóvják a korallzátonyt a klímaváltozás hatásaitól, kezelni kell a töviskoronás tengericsillagok túlszaporodásának problémáját és vissza kell szorítani a globális széndioxid-kibocsátást.

Tizennyolc évvel ezelőtt a Csendes-óceán trópusi felszíni vizeinek felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség hatására hatalmas mennyiségű meleg víz áramlott szét a bolygó óceánjaiban, elpusztítva a világ korallállományának hatodát és súlyosan károsítva a Nagy-korallzátony felét.

A független Climate Council (klímatanács) munkatársaként dolgozó Will Steffen szerint az ausztrál Nagy-korallzátony már évszázadok óta ki van téve az El-Nino hatásainak, ám csupán a klímaváltozás kezdete, az 1970-es évek eleje óta sújtja rendszeresen a korallfehéredés.

A Nagy-korallzátonyt alkotó korallokat eddig sajátos „hozzáedződési" mechanizmus védelmezte: a vízhőmérséklet átmeneti, kisebb emelkedéséhez ideig-óráig alkalmazkodtak, ilyenkor ellenálló erejük erősödött, és átvészelték a nagyobb hőstresszt is.

 
Nagy-korallzátony 
Fotó: MTI/EPA

A tenger folyamatosan magas hőmérséklete miatt azonban ez a védelem veszélybe került - mutatta ki a townsville-i James Cook Egyetem kutatócsoportja. Tracy Ainsworth és kutatótársai a Nagy-korallzátony körüli vízhőmérsékleti adatokat elemezték 27 évre visszamenőleg, és 327 alkalommal állapítottak meg hőhullámot.

Adataik alapján akkor fenyeget a korallfehéredés, ha a vízhőmérséklet 2 Celsius-foknál többet emelkedik. Ha a 2 foknál nagyobb melegedés előtt egy kisebb melegedést, majd ezután lehűlést éltek meg a korallok, akkor a nagyobb melegedés sokkal kevésbé viselte meg őket, mintegy hozzáedződtek a meleghez - állapították meg a kutatók.

Ez a hozzáedződési mechanizmus azonban sokkal gyengébb, ha a vízhőmérséklet tartósan 0,5 Celsius-fokkal emelkedik, ahogy ez a következő 40 évben a klímaváltozás miatt várható.

A tanulmányozott korallok a hőhullámok 75 százalékánál tudták hasznát venni ennek a mechanizmusnak, míg a 2 fok körüli emelkedés esetében valószínűleg csak a hőhullámok 22 százalékánál védené meg őket. Ebben az esetben a korallpusztulás veszélye jelentősen megnő - írták a kutatók. „Ha a korallok belsejében néhány alga életben marad, még lehetséges a regeneráció, most éppen ezt teszteljük" - hangsúlyozta Ainsworth.

2016. április közepén már a Sydney-öbölben is észleltek korallfehéredést, itt korábban ez nem fordult elő. Most egy rutin megfigyelés során találtak kifehéredett korallkolóniákat számos helyen. A tudósok becslése szerint egyes helyeken 45 százalék is kifehéredett.

„Aggódunk a jelenség miatt. Első alkalommal észleltünk ilyet a Sydney-öbölben. A fehéredés itt egy kicsit más, nem olyan magas a hőmérséklet, mint a Nagy-korallzátonynál” - mondta Mathew Nitschke, a Sydneyi Műszaki Egyetem (UTS) szakembere.  Samantha Goyen, az UTS tudósa szerint a szakemberek nem számoltak azzal, hogy ilyen gyors változás megy végbe a korallok fiziológiájában, a sydneyi korallok néhány hét alatt kifehéredtek.

forrás: http://www.ng.hu/Fold/2016/04/20/Korallok-egyre-nagyobb-veszelyben