Egy új kutatás szerint komoly veszélyt jelent a part menti területekre a korallzátonyok elvesztése.

Kép: Pixabay

Egy új tanulmány szerint a várható tengerszint-emelkedés és a korallzátonyok zsugorodása miatt a század végére négyszeresére növekedhet az áradások kockázata - írja a Phys.org.

„A korallzátonyok természetes, víz alatti hullámtörő gátakként működnek, amelyek a hullámtöréssel és a hullámenergia csökkentésével gyengítik az áradásokat” - mondta Michael Beck, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem munkatársa. A szakértő hozzátette, a korallzátonyok sok helyen már most súlyosan károsodtak, így valószínűleg több trópusi területen már napjainkra növekedett az áradások által okozott károk mértéke.

Bár a környezeti átalakulás nem minden zátonyt érint, és a virágállatok bizonyos esetekben képesek felépülni a sérülésekből, globális szinten a korallok nincsenek biztonságban.

A sekély, trópusi vizekben fekvő telepek nagy részét például a part menti beruházások, a bányászat, a robbanószeres halászat és a vízbe áramló vegyi anyagok is fenyegetik. A virágállatok ráadásul a környezeti átalakulásokra, így például a tenger felmelegedésére is igen érzékenyek. A 2016-os hőhullám például a Nagy-korallzátony közel 30 százalékát pusztította el.

A becslések alapján amennyiben a földi átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest 2 Celsius-fokkal emelkedik, a virágállatok tömegesen fognak elhalni. Bár a párizsi klímaegyezmény fő célja az, hogy megelőzzük az ilyen szintű felmelegedést, a bolygó már így is több mint 1 Celsius-fokot melegedett.

Az új kutatásban a szakértők áradási és gazdasági modelleket kombinálva határozták meg, hogy mekkora védelmet jelentenek a korallzátonyok. Jelenleg az áradások évente nagyjából 4 milliárd dollár kárt okoznak, a zátonyok felső egy méterének elpusztulásával azonban az összeg 8 milliárd dollárra emelkedhet. A zátonyvesztés a leginkább Indonéziát, a Fülöp-szigeteket, Malajziát, Mexikót és Kubát fenyegeti.

A friss tanulmány újabb bizonyítéka annak, hogy a természet képes hatékony védelmet nyújtani az embereknek. A mangrove erdők például a korallzátonyokhoz hasonlóan csökkenthetik a tengeri viharok hatását. Sajnálatos módon ezen ökoszisztémák is egyre zsugorodnak: a mangroveállomány évente 1-2 százalékkal csökken.