Természet: Környezeti kihívások és állami érdekek az Arktiszon

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17197 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16042 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17197 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16042 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17197 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16042 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!

Csatlakozz te is közösségünkhöz, Szeretettel köszöntelek a Természet baráti kör közösségi oldalán!
Csatlakozz te is közösségünkhöz,s máris hozzáférhetsz és hozzászólhatsz a tartalmakhoz, beszélgethetsz a többiekkel, feltölthetsz, fórumozhatsz, blogolhatsz, stb.

Ezt találod a közösségünkben:

  • Tagok - 736 fő
  • Képek - 17197 db
  • Videók - 6839 db
  • Blogbejegyzések - 16042 db
  • Fórumtémák - 16 db
  • Linkek - 34 db

Üdvözlettel,
Rádiné Zsuzsa
TERMÉSZET BARÁTI KÖR vezetője

Amennyiben már tag vagy a Networkön, lépj be itt:

Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.


Debrenti Á. Félix


Az elmúlt évtizedek technológiai, gazdasági és társadalmi változásai következtében központi kérdéssé vált bolygónk klímaváltozása, valamint ennek lehetséges hatásai. A súlyosbodó környezeti változások leginkább az Északi-sarkkör területein mutatkoznak meg, ahol a jégtakaró gyorsabban tűnik el, mint bárhol máshol Földünkön, ennek eredményeképp pedig a térséget borító jég rekord mértékűre csökkent.
Környezeti kihívások és állami érdekek az Arktiszon

A bolygónk poláris pályáján keringő környezeti műholdak 1978-79 óta rögzítenek képeket a Föld felszínéről, ekkor bocsátották fel az első modern időjárás-megfigyelő műholdat, a TIROS-N-t, melynek köszönhetően ma már 40 év adatainak elemzése alapján vonhatunk le tudományos következtetéseket a klímaváltozás tendenciáiról. Az adatok éves minimumát elemezve kirajzolódik, hogy az 1979-től kezdődő mérések óta a jégtakaró kiterjedése a Jeges-tengeren (a földrajzi terminológiában gyakran óceánként hivatkoznak rá) fokozatosan csökken, melynek hatására növekszik azon területek mérete, amely nem veri vissza a napfényt az atmoszférába, így pedig az elnyelt energia az óceánok ökoszisztémájának fölborulását és felmelegedését eredményezi. Bolygónk hőmérséklet emelkedésének legkritikusabb következménye, hogy a szárazföldön található jeges felületek is olvadásnak indulnak, amely a tengerszint növekedését okozza. A rohamosan emelkedő vízszint és vízhőmérséklet pedig közvetlen hatással van életvitelünkre is, hiszen amellett hogy hozzájárul a vizek elsavasodásához és ezáltal a tengeri élővilág felborulásához, olyan problémákat is eredményez, mint a part menti erózió, az egyre gyakoribb áradások vagy a növekvő számú, pusztító erejű viharok. 
Míg az északi krioszféra átlagos szeptemberi kiterjedése 40 évvel ezelőtt meghaladta a 7 millió négyzetkilométert, addig mára már csupán 4-5 millió négyzetkilométer nagyságú jeges területről beszélhetünk azonos időszakban. Habár a 2012-es mélypontot követően a jégtakaró kiterjedése 2013-ban megugrott, mérete továbbra is lényegesen az elmúlt 40 év átlaga alatt helyezkedik el, melyet az 1. ábra is jól szemléltet.

1979 és 2018 között a szeptemberben mért jég kiterjedése átlagosan 12,8 százalékos csökkenést mutat minden évtizedben1979 és 2018 között a szeptemberben mért jég kiterjedése átlagosan 12,8 százalékos csökkenést mutat minden évtizedben
Az új adatokat alapul véve az is megállapítható, hogy habár a fiatal és vékony jégtakaró növeli a kiterjedést bizonyos években, a jég térfogatára nincs különösebb hatással, így pedig nem pótolja az öreg, vastag jégréteget. Az IPCC 5. értékelő jelentése is megállapítja, hogy a sarkvidéki jég olvadásának folyamata tovább fog folytatódni, amelynek hatására a havazás mértéke is csökkenni fog az északi féltekén. E folyamatok kétségtelenül megannyi káros hatással fenyegetik bolygónk bioszféráját, így pedig közvetlenül mindennapi életvitelünket is. 

Valóban jobban járunk a kereskedelmi útvonalak eltolódásával?

Az jég borította területek visszahúzódásának egyik következménye, hogy jégtörők nélkül is hajózhatóvá válik a Jeges-tenger, amely lehetővé teszi a kereskedelmi útvonalak északra tolódását. Ázsia, Európa és az Egyesült Államok közti kereskedelem meghatározó része jelenleg a Szuezi-, valamint a Panama-csatornán keresztül zajlik, amelynél az úgynevezett északi tengeri út – másik nevén az északi passzázs – Tokyo-Hamburg távlatában 30 százalékkal bizonyulhat rövidebbnek a hajózható nyári hónapokban, ez pedig jelentősen átformálhatja a világgazdaság jelenlegi formáját. A hagyományos kereskedelmi útvonalakon az Európa és Ázsia közötti déli szakaszon 30 nap szükséges a táv megtételére, míg az Egyesült Államok keleti partjaitól Ázsiát – a Panama-csatornán keresztül – 25 nap alatt lehet elérni. A University of Reading tanulmánya alapján az északi passzázs kihasználásával néhány évtizeden belül a menetidő Európa-Ázsia viszonylatában 10 nappal (az évszázad végére 13 nappal), az Egyesült Államok-Ázsia esetében pedig 4 nappal lenne rövidebb. Ez pedig nem csak a gyorsabb szállítást tenné lehetővé a szállítmányozó vállalatoknak, hanem a szállítóhajók magasabb fokú kihasználtságával, valamint az alacsonyabb üzemanyagköltségekkel költséghatékonyságot eredményezne.

A déli (zöld) és a tervezett északi (piros) kereskedelmi útvonalakA déli (zöld) és a tervezett északi (piros) kereskedelmi útvonalakHabár az északi kereskedelmi útvonal fellendülésével csökkenne a kibocsátás mértéke, környezetvédők mégis arra hívják fel a figyelmet, hogy a hajóforgalom növekedése káros hatással lenne a térségre. 
A szállítóhajók által kibocsátott sötét szén-dioxid-részecskék lerakódása a hótakaró felszínén tovább gyorsítaná a jég olvadásának folyamatát, mivel nagyobb mértékben képes elnyerni a nap energiáját. Ez pedig öngerjesztő folyamatként hosszabbítaná meg a hajózható napok számát, amikor is még több szennyezést bocsátanának ki a szállítóhajók a jeges területek felszínére.

Ennél is súlyosabb problémát jelenthetnek a még kiaknázatlan olajmezők, amelyek a jég visszahúzódásával könnyebben válhatnak elérhetővé.
A sarkköri olajkitermelés lehetősége pedig nem csupán azért aggasztó, mert a kitermelt nyersolaj üzemanyagként való elégetése tovább fokozná a károsanyag-koncentrációt a levegőben, hanem mert egy a 2010-es Deepwater Horizon olajfúrótorony katasztrófájához hasonló baleset beláthatatlan ökológiai katasztrófához vezetne.

 




Kihez tartozik az Arktisz?

Csupán másfél évszázaddal ezelőtt az Északi-sarkvidék birtoklása és ellenőrzése különösebben egy nemzetnek sem állt stratégiai érdekében, jó példa erre 1867. október 18-a, amikor az Egyesült Államok igen alacsony áron megvásárolta Alaszkát Oroszországtól, amely lépést akkoriban az amerikai lakosság is nagyban kritizált. Napjainkra az Északi-sarkkör – beleértve a rendkívül nehezen megközelíthető területeket is – jelentősége nagyban felértékelődött, amely felveti a kérdést: kihez tartozik az Arktisz és milyen törvények hatályosak a térségben?
Az Északi-sarki-óceánra – melyre magyarul leginkább Jeges-tengerként hivatkozunk – számos szabályozás érvényes. Az Arktiszra hatályos átfogó jogi keretet az 1982-ben elfogadott ENSZ Tengerjogi Egyezmény (UNCLOS) adja, de emellett a térség bizonyos területein az Arktisz-államok saját belső jogrendszere, esetenként pedig bilaterális vagy nemzetközi egyezmények a mérvadók.
Számos vitás kérdésben az UNCLOS adott választ, melyek közül néhányat említve:
•    12 tengeri mérföldben határozza meg az államok területének tengeri határait,
•    kizárólagos gazdasági területeket határoz meg 200 tengeri mérföldes körzetben,
•    szabályokat alkot a kontinentális talapzati határok kiterjesztéséről.

Jelenlegi és lehetséges területi igények az Északi-sarkonJelenlegi és lehetséges területi igények az Északi-sarkonAzonban az öt Arktisz-állam – Egyesült Államok, Kanada, Norvégia, Dánia, Oroszország – vitatott területi igényei miatt számos kérdés várat még megoldásra. Az Északi-sark felosztásáról a Durham Egyetem összeállította az összes jelenlegi és lehetséges területi igényt

Habár az öt említett Arktisz-állam napjainkban betartja és követi a Tengerjogi Egyezményben lefektetett szabályokat – az Egyesült Államok nem ratifikálta –, azonban az ábra is jól szemlélteti, hogy továbbra sem sikerült minden kérdésben megállapodniuk az érintett feleknek, így a nézeteltérés a jég eltűnésével tovább fokozódhat.

És habár egy Északi-sarkért folyó háború eshetősége igen csekély, a felmerülő problémák mégis rámutatnak arra, hogy a jeges vidék feltárása és kihasználása több káros következménnyel járna, mint amennyi előnyt jelentene. A kereskedelmi útvonalak északra tolódásával jelentősen emelkedne a sarkvidéket érő környezetszennyezés, amely felgyorsítaná a jég visszahúzódását, ez pedig lehetőséget adna az olajmezők kiaknázására, ami súlyos veszélynek tennék ki a térséget. 

Összességében tehát elmondható, hogy az Arktisz kiaknázása csupán néhány államnak és nagyvállalatnak jelentene hasznot rövid távon, azonban e lépések súlyos veszélynek tennék ki az Északi-sark ökoszisztémáját és ezáltal egész bolygónkat.

Címkék:

 

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Ez történt a közösségben:

Rádiné Zsuzsa írta 16 órája a(z) Időjárás és ember kapcsolata – HUMÁNMETEOROLÓGIA fórumtémában:

ELVISELHETETLEN FEJFÁJÁSRA KÉSZÜLJÖN! ...

Rádiné Zsuzsa írta 16 órája a(z) ŐSZ képhez:

Osz-004_2105426_8351_s

Nincs az ősznél, nincs ügyetlenebb, elpotyogtat ...

Rádiné Zsuzsa 16 órája új képet töltött fel:

Osz-004_2105426_8351_s

Miclausné Király Erzsébet írta 20 órája a(z) IDÉZETEK fórumtémában:

"Úgy látom, hogy a nyugalom leginkább a szeretet...

Miclausné Király Erzsébet írta 20 órája a(z) SZÉP VERSEK fórumtémában:

Aranyosi Ervin: A JÓ ÖREG ŐSZ VISSZATÉR Tovatűnt már a ...

Szólj hozzá te is!

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu