környezetünk  2012.03.30. | 12:18 A rovarirtók hozzájárulhatnak a méhek hanyatlásához

Kutatók szerint néhány igen elterjedt rovarirtó pusztítja a méheket azáltal, hogy károsítja navigáló képességüket és csökkenti a királynők számát.

Brit és francia kutatócsoportok a neonikotinoidok hatásait vizsgálták. Ezen anyagokat több mint 100 országban használják a terményeken és a kertekben. A brit csapat kimutatta, hogy a rovarirtók a királynők fejlődésében 85 százalékos esést idéztek elő.

A Science folyóiratban megjelent tanulmányukban megjegyzik, hogy a méhek sok országban hanyatló egyedszáma csökkenti a terméshozamot. Csak Nagy-Britanniában a beporzás mintegy 430 millió fontot jelent az ország gazdaságának. Az Egyesült Államok pedig azon országok közé tartozik, ahol a helyi populációk egész sora omlott össze az úgynevezett kaptárelhagyásos betegség (Colony Collapse Disorder) folyamán.

Számos okot vetettek már fel korábban, többek között betegségeket, parazitákat, a vadon élő növények élőhelyének beszűkülését, rovarirtókat és ezek kombinációját. A két Science-tanulmányban vizsgált neonikotinoidokat olyan terményeken használják, mint gabonafélék, olajrepce és napraforgó. A vegyi anyagot gyakran a magvakon alkalmazzák az ültetés előtt. Ahogy a növény fejlődik, a rovarirtó minden részében megtalálható, és elűzi a levéltetvekhez hasonló kártevőket. Azonban a szer bekerül a pollenbe és a nektárba is, melynek révén hatással lehet a méhekre.

Dave Goulson, a Stirling Egyetem kutatója és csapata a neonikotinoid családjába tartozó imidakloprid hatóanyag méhekre gyakorolt hatását vizsgálta. Lehetővé tették, hogy néhány kolónia méhei olyan pollent és cukros vizet fogyasszanak, mely a természetben általában megtalálható imidakloprid szintet hozza, míg a többiek természetes táplálékot kaptak. Ezt követően a kolóniákat kihelyezték a természetbe.

Hat héttel később a rovarirtóknak kitett kolóniák könnyebbek voltak a többieknél, ami azt sugallta, hogy a dolgozók kevesebb táplálékot vittek haza a kasba. A legdrámaiabb hatást azonban a királynők fejlődésénél figyelték meg. A természetes táplálékot fogyasztó kasok mintegy 14 királynőt produkáltak, míg a rovarirtósok csak kettőt.

„Nem állítanám, hogy ez azt bizonyítja, a neonikotinoid a méhek problémáinak egyetlen oka, de az eredmények azt sugallják, hogy valószínűleg az egyik okot szolgáltatja, ráadásul igen jelentőset” – mondja Gouldon. – Eme rovarirtók használata olyan elterjedt, hogy a szántóföldi gazdálkodás területein élő legtöbb méhkolónia valószínűleg ki van nekik téve, így lehetséges, hogy jelentős szerepet játszhatnak a méhpopulációk nagyobb méretű elfojtásában.”

A francia kutatócsapat egy másik neonikotinoid, a tiametoxam hatását vizsgálta azon méheken, melyek a szabadon engedés után vissza tudtak térni a kolóniába. Apró adóvevőket illesztettek a méhek hátára, melyek azt mutatták, hogy jelentősen kevesebb rovar tért vissza a kasba, ha korábban olyan mennyiségű tiametoxamnak tették ki őket, mellyel a farmokon találkozhatnak. Ez azt sugallta, hogy a szer károsította navigáló képességüket. A számítások azt mutatták, ez a károsodás elég komoly volt ahhoz, hogy a kolóniák túlélési kapacitását súlyosan veszélyeztesse.

„Kiderítettük, hogy amennyiben a kolóniák rovarirtóknak vannak kitéve, a populáció olyan pontra zsugorodhat, mely az egyéb tényezők miatt az összeomlás kockázatának teszi ki őket” – mondja Mickael Henry, a vizsgálat vezetője.

Az eredmények segíthetnek azokon a törekvéseken, melyek a neonikotinoidok betiltását vagy komolyabb szabályozását követelik. Németország, Franciaország és Szlovénia már korlátozza eme rovarirtók használatát, és nemrégiben az amerikai méhészek is petíciót nyújtottak be a klotianidin neonikotinoid betiltása érdekében.

Goulson szerint a legfontosabb, hogy tökéletesítsék az új rovarirtók tesztelését. Ezeket általában laboratóriumban végzik és arra fókuszálnak, hogy elpusztítják-e a méhekhez hasonló, fontos rovarokat, azonban nem érzékelik a navigációra kifejtett olyan árnyalatnyi hatásokat, melyek kritikusak lehetnek a természetben.

hirado.hu