környezetünk 2012.04.24. | 23:13 Üvegházhatású lehet a Jeges-tenger
Amerikai
kutatók 2009-ben és 2010-ben összesen ötször repültek a terület fölé,
és mérték a légkör metántartalmát az északi 82. szélességi foknál.
Eredményeik alapján megállapították, hogy a Jeges-tenger jelentősen
hozzájárulhat egy erőteljesen üvegházhatású gáz, a metán kibocsátáshoz. A
Caltech (Kaliforniai Műszaki Egyetem) munkatársai azt is felvetik
tanulmányukban, hogy ez egy újfajta zavaró folyamat következménye lehet,
ami felgyorsíthatja a globális felmelegedést.
Korábbi vizsgálatokban megállapították, hogy a szibériai és
észak-amerikai permafrost (örökké fagyott talajréteg) felengedésekor
metánt bocsát ki, amely előtte millió évekig elzárva volt a talajban. Az
így kibocsátott metán hozzájárul a felmelegedéshez, ami aztán újabb
metán légkörbe kerüléséhez vezet, így kialakul egy gyorsuló körfolyamat.
Eric Kort és kutatócsoportja elsőként vetette fel annak lehetőségét,
hogy efféle gázkibocsátás nemcsak az olvadó permafrostnál, de a melegedő
tengervíznél is előfordul. A metán 20-szor hatékonyabb üvegházhatású
gáz, mint a szén-dioxid. A II. világháborút követően az iparosodás
következtében gyorsan emelkedett a gáz légkörbeli szintje, majd az
1990-es években stabilizálódott, ám az utóbbi években.
A kutatók mérései azt mutatták, hogy a metán koncentrációja az óceán
egyes területei fölött összevethető a Szibéria keleti partjainál, az
olvadó permafrost fölött mért értékekkel.
Tisztázatlan egyelőre, hogy a tengervíz metántartalma honnan származik, a
kutatók egyik elképzelése szerint az óceán felszínén élő mikrobák
termelhetik. A körülbelül 10 millió négyzetkilométernyi Jeges-tengerben
nyaranta nagy mennyiségben olvad jég, így a most mért metánkibocsátási
arány globális következményekkel járhat. A tanulmány a Nature Geoscience
című szakfolyóiratban jelent meg.
MTI
Kommentáld!