környezetünk  

2012.07.02. | 14:37 Turbánnal koronázott királynő – A turbánliliom

Néhány éve egy kevésbé verőfényes júniusi napunkat rózsaszínezte be a turbánliliom. A málnási erdő fölé kalandoztunk, és mint annyiszor, most is szembesültünk azzal a ténnyel, hogy a természet a meglepetések kifogyhatatlan tárháza.

Csak annyi kell hozzá, hogy összeszedd magad, picit kiélezd az érzékszerveidet, betérj az erdő egyik, szemnek és hangulatnak tetsző, árnyas útjára úgy, hogy nem keresel konkrétan semmit, de bármire nyitott vagy. Néhány perces bámészkodó, andalgó séta után hirtelen rád köszön egy nagyon ismerősnek tűnő virág. Az mindjárt rémlik, hogy egy viszonylag ritka, esetleg védett növénnyel hozott össze sors, amelyre számtalanszor lapoztál már rá a képes növényhatározókban, és akkor jön a felismerés: turbánliliom, a nálunk élő virágos növények egyik koronázatlan királynője.

Azóta a környékünkön általunk egyetlenként ismert lelőhelyre vissza-visszajárunk meggyőződni arról, hogy kitart, virul, bókol, gyönyörködtet. S miközben többekkel megosztjuk szépséges találkozásunk élményét, az álmélkodáson kívül hasznos ismeretekhez is jutunk további Kovászna megybeli élőhelyét illetően. Barátnő Zalán fölötti előfordulásáról tud, kolléga Sugásfürdő felé találkozott vele évekkel előbb, volt biológiatanárnő Besenyő környékén látta már. Azonban mindezen helyeken kisebb mértékben fordul elő, így továbbra is ritkaságszámba megy. Országosan védett státusza Romániában nincsen, Magyarországon viszont igen.+

A turbánliliom rendszertanilag a liliomfélék családjába tartozó, egy-másfél méter magasra is megnövő, hagymás évelő növény. Aranysárga hagymájából aranyat is próbáltak előállítani, ezért alkimisták liliomának is nevezték.

Magyar nevét a jellegzetes, turbánszerűen visszahajló, hat rózsaszínű, pettyezett lepellevel alkotta virágjáról kapta. E speciális alakú virágokat csak szenderek (hosszú pödörnyelvű, kolibrire emlékeztető lepkefajok, akik röptükben szívogatják ki a virágban levő nektárt) képesek beporozni. Egyes források szerint ezeket a szürkületkor, éjjel repülő lepkefajokat az ebben a napszakban eregetett édeskés illatával csalogatja magához.

Első személyes tapasztalatunk szerint a déli órákban nem illatoznak, ezért a következő találkozásra már-már alkonyatkor került sor, s ekkor már árasztottak valamilyen meghatározhatatlan illatot. Latin neve, a martagon Marsot szülő-t jelent, mert a római mitológia szerint ebből a növényből született Juno istennő érintésére Mars, a hadak istene.

Dombi Helga
Székely Hírmondó