Nyolcvankét
éves korában meghalt Joe Farman brit tudós, Antarktisz-kutató, aki
munkásságával segített azonosítani az ózonlyukat a Déli-sark felett.
A cambridge-i kutató Brian Gardinerrel és Jon Shanklinnel írt közös
tanulmányban 1985-ben jelentette be az ózonlyuk felfedezését 1985-ben a
Nature tudományos folyóiratban – közölte a BBC hírszolgálata.
Felfedezésük vezetett el a montreali egyezmény aláírásához, ez a
nemzetközi egyezmény szabályozta a CFC-gázok – halogénezett
szénhidrogének – termelését a világon.
„Joe kiváló fizikus volt, munkássága megváltoztatta azt a módot,
ahogy környezetet szemléljük. Az ózonlyuk felfedezése után bolygónk
ügyeinek energetikus nagykövetévé vált" – hangoztatta Alan Rodger
professzor, az Antarktisz tanulmányozását célzó brit program megbízott
igazgatója.
Farman a Cambridge-i Egyetemen végezte tanulmányait, majd a
Falkland-szigeteki tudományos kutatásokért felelős tisztviselőnek
nevezték ki 1956-ban. 1969-ban vált e kutatások vezetőjévé az Edinburghi
Egyetemen. 1976-ban lett a Cambridge-i Egyetemen működő déli-sarki
kutatócsoport fizikai részlegének vezetője. Ekkortól szentelte figyelmét
az Antarktisz fölötti ózonréteg alakulásának.
Az Antarktisz feletti ózonlyuk az 1980-as évek eleje óta alakul ki
évről-évre. Az ózonréteg elvékonyodásáért nagyrészt az ember által
előállított vegyületekből – CFC-gázokból – felszabaduló klór a felelős,
amely hihetetlen gyorsasággal képes szétzúzni az ózonmolekulákat
bizonyos körülmények között, és a folyamatban az alsó sztratoszféra
hőmérséklete is meghatározó szerepet játszik. Az ózonréteg természetes
védelmet nyújt a Napból érkező káros ultraibolya-sugárzással szemben,
amely bőrrákot okozhat és károsíthatja a növényzetet.
Az amerikai Nemzeti Oceanográfiai és Légköri Hivatal (NOAA) és az
amerikai űrkutatási hivatal (NASA) műholdas mérései szerint tavaly az
Antarktisz feletti ózonlyuk a második legkisebb kiterjedését érte el az
elmúlt húsz évet tekintve. Szakemberek szerint az ózonréteg-károsító
vegyületek gyártásának szabályozásáról szóló montreali egyezmény
ellenére még legalább 2060-ig kell várni arra, hogy az Antarktisz
feletti ózonréteg visszanyerje az 1980-as évek előtti állapotát.
Kommentáld!